Interjú

2018. 12. 27.

Interjú Manuel Hassassian új palesztin nagykövettel

Manuel Hassassian új palesztin nagykövet szerint a magyar és izraeli kormány kapcsolata már olyan, mint egy katolikus házasság.

– Mit hallott Magyarországról érkezése előtt?

– Két évvel ezelőtt már jártam Budapesten és azonnal szerelembe estem ezzel a gazdag történelmű és kultúrájú várossal. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek. Az emberek kedvesek, az életmód sokkal nyugodtabb, mint például Londonban, és a kormány is jól fogadott. Máris nekiláttam az ország felfedezésének. Persze elvégeztem a házi feladatot is, utána olvastam Magyarország történelmének. Kezdem kiismerni magam a politikai helyzetben. Tudom, hogy akárcsak máshol Európában, a kormány itt is erősen jobboldali. Ami minket illet, Magyarország elkötelezett a kétállami megoldás mellett, elismeri budapesti képviseletünket nagykövetségként és nem költöztette izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe.

– A migrációs politikánknak nem ment híre?

– Természetesen hallottam róla, hogy Orbán Viktor kormánya rendkívül konzervatív. Mivel ez egy többségében keresztény ország, ami szívén viseli a közel-keleti keresztények sorsát is, érthető, hogy ellenzik az iszlám fundamentalizmust. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország iszlámellenes lenne! Magyarországnak ahhoz is joga van, hogy megvédje határait. Senkinek nem kellene nyomást gyakorolnia a másikra, hogy migránsokat fogadjon be. Nekem sem feladatom ez palesztin nagykövetként. Ugyanakkor van egy dolog, amiben nagyon is keresztezzük egymást Orbán Viktorral. Ő azt mondja, vissza kellene küldeni a migránsokat hazájukba. Jó lenne, ha akkor azt is támogatná, hogy a palesztin menekültek is visszatérhessenek Palesztinába!

– Az utóbbi években mintha a magyar álláspont is Izrael irányába tolódna el. Nem támogattuk az uniós szabályozást az izraeli telepekről érkező termékek címkézéséről, tartózkodtunk az ENSZ-szavazáson, mikor az Egyesült Államok elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, sőt a magyar nagykövet részt vett az átköltöztetett amerikai nagykövetség megnyitóján. Közben az izraeli miniszterelnök is hazánkba látogatott…

– Tisztában vagyok vele, hogy Magyarország nem „palesztinpárti”, és számos alkalommal tartózkodott az ENSZ-ben is palesztinokat érintő ügyekkel kapcsolatban. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök személyes jó kapcsolatot ápol. Ahogyan azt sem, hogy Magyarországon nagyon erős és régi múltra visszatekintő zsidó lobbi működik, melynek komoly befolyása van a döntéshozókra. Nem is számítunk rá, hogy a mi pártunkat fogják. Csupán annyit kérünk, hogy tartsák magukat az alapelvekhez. Támogatják a kétállami megoldást? Akkor tegyenek is érte! Elismerik, hogy Jeruzsálem megszállt terület és tárgyalni kell róla? Tegyenek érte! Ha egyetértenek azzal, hogy a megszállt területeken épülő izraeli telepek törvénytelenek, akkor miért nem támogatják a címkézési szabályozást?! Nagy-Britannia, amely Izrael és az Egyesült Államok fő szövetségese is képes volt rá! Még csak nem is a bojkott mozgalmakról beszélek. Azt majd az emberek eldöntik, hogy mit vásárolnak, de legalább a címke legyen ott! Magyarország elméletben sok mindent állít, aztán mikor konkrét ügyekről lenne szó, hirtelen jön a kettős mérce. Persze mind tudjuk, hogy a magyar és izraeli kormány viszonya már olyan, mint egy katolikus házasság. Megértem, hogy mindenki a saját nemzeti érdekei szerint cselekszik. Mégis remélem, hogy le tudok ülni Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel, hogy beszélgessünk ezekről a konkrét ügyekről. Én nem az a fajta nagykövet vagyok, aki ösztöndíjakért kuncsorogni, vagy templomfelújításokért lobbizni jött. Hálásak vagyunk ezért is, de nem ezért vagyok itt. Én azt akarom megmutatni, hogy a megszállás és szenvedés nem tarthat örökké.

– Mi változott, mióta Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként? Állítólag Brazília és Csehország is fontolgatja, hogy követi példáját.

– Mit érdekel engem, hogy az Egyesült Államok átköltöztette a nagykövetségét Jeruzsálembe? Talán ettől megváltozott a nemzetközi jog? Vagy az ENSZ határozatai? A nemzetközi közösség véleménye? Sajnos az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a történelem rossz oldalára áll. Megmutatták, hogy fittyet hánynak a nemzetközi jogra. Ha Brazília valóban követi a példájukat, csak mert az elnöküknek azt ígérték, hogy nyolcmilliárd dollárért kaszinókat nyitnak az országban, ami munkahelyeket teremt, hát szégyelljék magukat! Csehországgal ugyanez a helyzet. Ezeket az országokat az Egyesült Államok megvesztegette. Jeruzsálem megszállt város, teljesen mindegy, hány nagykövetség költözik oda. Amíg a palesztinok nem ismerik el, hogy Nyugat-Jeruzsálem Izrael fővárosa, addig törvényesen soha nem is lesz az!

– Akkor Donald Trump által emlegetett „évszázad alkujához”, az izraeli-palesztin béketervéhez se fűz nagy reményeket?

– Az amerikaiak úgy döntöttek, hogy feladják független pozíciójukat és Izrael mellett, a palesztinok ellenében foglaltak állást. Eljátszották közvetítői szerepüket, mikor elismerték Jeruzsálemet Izrael fővárosaként és megvonták a támogatást az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatalától (UNRWA), amivel megtagadták a palesztin menekültek jogát a visszatéréshez. Vannak azonban mások is. Például az ENSZ vagy az Európai Unió helyettesítheti őket. Persze nem azt mondjuk, hogy az amerikaiak nem csatlakozhatnak. Dehogynem! Ám annak vége, hogy a békefolyamat felett egyedül ők próbálnak gyámkodni.

– Számítanak még az arab államokra?

– Minden arab államnak megvannak a maga érdekei. Manapság az Öböl-menti államok már az amerikaiak zsebében vannak. Nincs is ezzel gond, joguk van azt tenni, amit csak akarnak. Ami fontos, hogy az Arab Liga velünk van, és számunkra az arab béketerv a konfliktus megoldásának alapja.

– Nem mintha a béke felé tartana a konfliktus. Az utóbbi hónapokban folyamatosak a tüntetések a gázai övezetben, több száz palesztin halt már meg. Az Izraelre zúduló rakéták miatt pedig kis híján újabb háború tört ki. Elszabadulhat az erőszak?

– Az erőszaknak nem lesz vége, amíg a megszállás tart. Az embereknek joga van ellenállni. Az elnökünk ugyanakkor azt mondta, az ellenállás nem lehet erőszakos, mert az erőszak csak erőszakot szül. Nem akarunk ezzel az izraeliek kezére játszani, mert katonailag erősebbek és elpusztítanának minket. A katonai ellenállás tehát elképzelhetetlen. Helyette vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz! Persze Gázában nagyon nehéz helyzetben vannak. Kétmillió ember él alapvető élelmiszerek, elegendő áram, víz, fűtés nélkül, romok között. Egy nyílt koncentrációs táborban. És még csodálkoznak, hogy ellenállnak? Több száz rakétát lőttek ki? És mit értek el vele? Az elmúlt tizenkét évben tucatnyi emberrel ha végeztek. És hány embert öltek meg Gázában? Hány nőt és gyermeket? Hány fegyvert teszteltek le ártatlanokon? Ismerjük már az izraeli taktikákat. Ha sarokba szorítják őket egy béketervvel, elkezdik az időt húzni, létrehoznak egy problémát. Vagy egy gázai háborúval, vagy az iráni atomfenyegetéssel. Az igazság az, hogy az izraeli kormány nem áll készen a békére.

– És a palesztinok készen állnak? Hiszen ők sem egységesek, a Fatah és Hamász szemben állnak, a választásokat már többször elhalasztották.

– Csakhogy nem a Hamász írta alá az oslói egyezményt, hanem a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PLO). Sem a PLO-nak, sem Izraelnek, sem a békefolyamatnak nincs köze a Hamászhoz. A politikai képviseletünket a PLO és annak elnöke látja el. A Hamász külön utakon jár. Egy éve, mikor az évfordulónkat ünnepeltük, Gázában is egymillióan tódultak az utcákra Mahmúd Abbász elnököt támogatva. A gázaiak többsége békét akar. Lehet, hogy a Hamász fegyverekkel uralja Gázát, de statisztikáink szerint a lakosság alig 13-15 százaléka áll mögöttük. A Hamász tehát nem lehet kifogás a tárgyalások meghiúsulására. Csak szándék kellene. Még közvetítőre sincs szükség. Tudjuk anélkül is, hogy mik a problémák. Szemtől-szembe le kellene ülnünk és a kölcsönös tisztelet hangján átbeszélni ezeket.

– Ön kész erre a magyarországi izraeli nagykövettel?

– Vitatkoztam már minden egyes londoni izraeli nagykövettel, akik a legjobbak közé tartoznak. A legutóbbival, Mike Regevvel például öt alkalommal. Televízióban, személyesen, gálavacsorákon. Kész vagyok találkozni a magyarországival is, amikor és ahol csak akarja. Egyetemen, nyilvánosan, televízióban, bárhol beszélhetünk.

Népszava

, , , , ,




Back to Top ↑