Katar

2018. 05. 23.

Miért nevel Katar teheneket a sivatagban?



Körülbelül 100, jóltáplált tehén ácsingózik egy istállóban a katari fővárostól alig 50 km-re. A füves, zöld legelők helyett azonban végtelen sivatag veszi körbe őket.

A Baladna nevű farmon száznál is több alkalmazott dolgozik a tejüzem és a farm folyamatos bővítésén, karbantartásán. Nemcsak építkeznek, de szökőkutakat és légkondícionálókat is telepítenek, hogy a teheneknek kellemes, a sivataginál alacsonyabb hőmérsékletet biztosítsanak. A helyet egy ír férfi vezeti – John Dore szerint egy évvel ezelőtt nemhogy istálló nem állt itt, de még egy kapavágás se történt, írja a The Economist.

Nem is volt rá szükség, mert júniusig a katariak Szaúd-Arábiából importálták a tejet – addig, amíg a szaúdiak három másik állammal együtt be nem vezeték a katariakkal szembeni embargót, aminek eredményeképp egyetlen éjszaka alatt elvágták az államot élelmiszerutánpótlásaitól. Katar ezután először Iránhoz és Törökországhoz fordult élelemért, de hamarosan rájöttek, hogy a repülőn szállíttatott, török nevű, a vásárlóknak szokatlan termékek helyett jobban járnak, ha saját lábukra állnak.

A Baladna farm, melyet egyébként 2013-ban alapítottak eleinte csak birkákat tartott. Tavaly aztán a tejválság kirobbanása után 3400 Holstein-tehenet utaztattak repülővel Dohába – és további ezrek érkeztek hajóval februárban. Pár hónapon belül a farmnak már 14 ezer tehene volt – és Katar önfenntartóvá vált a tejtermékek területén.

Egy liter tej jelenleg 271 Ft-nak megfelelő riálba kerül, de gyártanak sajtot, joghurtot és lábánt is. De ami ennél is viccesebb, hogy a tejüzem hamarosan egyfajta helyi látványossággá nőtte ki magát: a 2,6 millió katari lakos és vendégmunkás előszerettel jár ebédelni a tejüzem éttermébe és hordja ide gyerekeit piknikezni az istállók mellett lévő parkba.

A szaúdiaknak semmi se drága, ha arról van szó, hogy meg kell szivatni a szomszédot
Az új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo nemrég azt nyilatkozta, “dolgoznak rajta”, hogy a katari szankciókat a szaúdiak eltöröljék az állammal szemben, de hogy ez mikor történik meg – ha megtörténik egyáltalán – még nem tudni. A katariak azonban már megtanultak együtt élni a blokáddal: bár az embargó miatt az első időkben 40 milliárd dollárt költöttek el, gazdaságuk mára stabilizálódott, sőt, néhány tekintetben még jobban is jártak.

A korábban Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből importált cementet például ma már Ázsiából szerzik be jóval olcsóbban, és állításuk szerint sokkal jobb minőségben.

A szaúdiak eközben mindenképp izolálni akarják szomszédukat – egyesek ezt olyan komolyan gondolják, hogy már terveket készítenek arra, hogyan fogják Katart egy 650 láb mély, a két ország határára ásott csatornával szó szerint leválasztani az Arab-félszigetről. Ha ez az áprilisban belengetett terv megvalósul, a kis ország valódi szigetté válik.

Van, aki még ennél is tovább menne: hogy még jobban bosszantsák szomszédaikat, nukleáris hulladéklerakót akarnak a katari-szaúdi határra telepíteni. Mindez 750 millió dollárba kerülne – de mi ez az ár ahhoz képest, hogy még egyet fricskázhatnak a szomszéd ország képzeletbeli orrán?

Euronews

, , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com