Európa

2019. 01. 03.

Óriási különbség van az „európai” és a hagyományos iszlám között



Európában számtalan ellentét és konfliktus alakult ki az ide érkező iszlám vallásúak és a keresztények között. A két vallás között jelentősek a különbségek, ami nem segíti az integrációt. A kontinensen több tucat terrortámadást követtek el az elmúlt években, legtöbbször valamilyen szimbolikus helyszínen, keresztények ellen.

Az adventi készülődés és a szilveszter sem múlt el iszlamista incidens nélkül Európában. Strasbourgban a karácsonyi vásárban kezdett el lövöldözni az Iszlám Állam egy elkötelezett híve, öt embert megölve és többeket megsebesítve. Majd az olasz hatóságok hiúsítottak meg egy terrortámadást, amely a Szent Péter Bazilika ellen irányult volna.

Szilveszterkor pedig a manchesteri pályaudvaron késelt egy támadó „Allah Akbar”-t kiáltva, három embert megsebesítve. A keresztények, a keresztény jelképek és a zsidók ellen irányuló támadások egyre gyakoribbak Európában, de mi a célja valójában ezeknek a támadásoknak? – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Elveszett Európából a megélt kereszténység élménye

A Nyugat-Európába érkező muszlim hátterű bevándorlók nem igazán találkoznak a megélt kereszténységgel, talán csak akkor, ha ellátogatnak Kelet-Európába – jelentette ki a műsorban Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa. Véleménye szerint a megélt vallásosságot – egy-két hagyományosan vallásos országot kivéve – nem igazán tapasztalhatunk, hiszen kevés olyan ország van, ahol a keresztény értékeket előtérbe helyeznék.

A szakértő bizonyos szempontból érdekesnek nevezte a kereszténység ellen elkövetett támadásokat.

Kifejtette: a muszlimok részéről azt tapasztalja, hogy hiányolják a keresztény kultúra jelenlétét Európában, nem találnak kapcsolódási pontokat ahhoz, ami az ő gondolkodásmódjukat összekötné azzal a kultúrával, ami az adott országra jellemző, ahová érkeznek.

A szimbólumok fontos üzeneteket hordoznak, azonban – Speidl szerint – nem feltétlenül a kereszténység ellen követik el a támadásokat, hanem a bizonyos szimbólumok ellen. Mint mondta, nem véletlen, hogy szimbolikus helyszíneket választanak egy-egy terrortámadás célpontjaként, hiszen az gazdasági, kereskedelmi fogás is lehet, ahogy egy karácsonyi vásár. Sok embert és viszonylag könnyen lehet megcélozni – fogalmazott a szakértő.

Önmagukon túlmutató jelképek

A szimbólumok mindig önmagukon túlmutatnak, még fegyveres konfliktusokban is – fűzte hozzá Újházi Lóránt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatója szerint az aszimmetrikus háborúkban megfigyelhető, hogy a támadók előszeretettel célozzák meg azokat a jelképeket, célpontokat, amelyeknek van valamilyen magukon túlmutató jelentése, magasztos üzenete. A keresztény világ szimbólumai pedig pontosan ilyenek, magukon túlmutatók – fogalmazott.

Újházi kiemelte, Nyugat-Európában töredezett a katolikus egyház, ahogy az egész kereszténység is, vagyis akik oda érkeznek, nem vonhatnak le messzemenő következtetéseket az egyház egészéről.

Óriási különbség van a vallások között

Sok területen úgy próbálnak meg vallásközi párbeszédet folytatni az emberek, vezetők, hogy nem ismerik az iszlámot és annak belső mechanizmusait – mondta Speidl Bianka. Véleménye szerint így egy olyan képet próbálnak rajzolni az iszlámról, mintha az csak egy lenne a sok vallás között.

Az iszlám azonban számos területen teljesen másképp működik, mint a legtöbb vallás – hangsúlyozta. Így azt lehet mondani, hogy az iszlám egy minden más kultúrával rivalizáló és azt magába olvasztó jelenség– fogalmazott a szakértő, majd hozzátette, ezért is nehéz párbeszédet folytatni.

Az iszlámot mint rendszert nem szabad összekeverni a muszlimokkal – hívta fel a figyelmet Speidl.

Számít, hogy minek ad teret Európa

A muszlimok számára az, hogy ők milyen módon nyilvánulnak meg Európában, nagyban függ attól, hogy ehhez milyen kereteket biztosít Európa – mondta a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy különbség van az Európában és a kibocsátó országokban gyakorolt iszlám vallás között. Kifejtette: számos esetben tapasztalhatunk olyan különbségeket, ami azt mutatja, hogy az Európában kisebbségen élő muszlimok sokkal konzervatívabbak, mint a kibocsátó országokban élő rokonaik.

Hozzátette: az Európában tapasztalható és ismert muszlim viselkedés és vallás egyáltalán nem általánosítható a világ minden részére.

Hirado.hu, Kossuth Rádió

, , , ,




<


Back to Top ↑