Palesztin ENSZ-diplomata: Gáza földi pokollá változott
2023. 10. 31.
Földi pokolnak nevezte a Gázai övezetet helyi idő szerint hétfő este a palesztin ENSZ-nagykövet New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén.
“Gáza ma a földi pokol” – jelentette ki Rijád Manszúr, utalva Dag Hammarskjöld korábbi ENSZ-főtitkár szavaira, aki 1954-ben azt mondta, a világszervezetet nem azért hozták létre, hogy mennyországot teremtsenek a Földön, hanem hogy megmentse az embereket a pokoltól.
“Az emberiség megmentése a pokoltól ma az ENSZ számára a gázai palesztinok megmentését jelenti” – húzta alá.
Manszúr kiemelte, hogy az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász között október eleje óta tartó harcokban már több mint 8000 palesztin halt meg, közülük több mint háromezren Gáza északi részén, “ahonnan Izrael emberek ezreit telepítette ki”.
“Mára voltaképpen már minden gázai hajléktalanná vált. Otthontalanok, családról családra vándorolnak, autóikban, utcákon alszanak, de bárhová mennek, tudják, hogy bármikor megölhetik őket” – fogalmazott a diplomata, felszólítva a BT tagjait, hogy “tekintsenek emberként a gázaiakra és mentsék meg őket”.
Kanada szerint fogytán az idő, mielőbb humanitárius tűzszünet kell
Fogytán az idő a túszok kiszabadítására és a szükséges segélyszállítmányok eljuttatására a Gázai övezetbe, mielőbbi humanitárius tűzszünetre van szükség Izrael és a palesztinok között – foglalt állást hétfőn Mélanie Joly kanadai külügyminiszter Torontóban.
“Négyszáz Gázában rekedt kanadai él félelemben és kétségbeesésben. (…) Ezért van szükség Gázában humanitárius szünetekre, humanitárius fegyverszünetre” – mondta a miniszter egy gazdasági fórumon.
Meglátása szerint minden fél egy olyan egyezségre vár, amelynek köszönhetően a külföldi állampolgárok, köztük a kanadaiak is kijuthatnak a térségből, a túszokat szabadon engedik, továbbá lehetővé teszik élelmiszer, üzemanyag és víz bejuttatását a Gázai övezetbe.
Mélanie Joly elmondása szerint a konfliktus kezdete, október 7. óta napi kapcsolatban áll Katarral, Izraellel, Egyiptommal és az Egyesült Államokkal.
Belga külügyminiszter: új politikai horizontra van szükség az izraeli-palesztin konfliktus megoldásához
Mivel új politikai horizont létrehozására van szükség az izraeli-palesztin konfliktus tartós megoldásához, a Közel-Kelet kiemelt prioritás lesz az Európai Unió Tanácsa január elsején kezdődő belga elnökségének napirendjén – jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter a La Libre Belgique című belga napilap kedden közzétett beszámolója szerint.
Hadja Lahbib azzal összefüggésben, hogy a múlt hét második felében az Egyesült Arab Emírségekbe, Egyiptomba és Jordániába látogatott, a belga parlament előtt tartott hétfői beszámolójában azt mondta: utazását az erőfeszítések egyesítésétének szándéka vezette a helyzet elmérgesedése elkerülésének érdekében.
Szükség volt tisztázni és megismételni egy kulcsfontosságú üzenetet: Belgium továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Európai Unión belül és nemzetközi partnereivel a deeszkaláció támogatása mellett, és hozzá kíván járulni “az erőszak ördögi körének” fölszámolásához mind az izraeli, mind pedig a palesztin lakosság érdekében – húzta alá.
“A nemzetközi közösségnek kötelessége választ adni a konfliktus által felvetett számos kérdésre: hogyan lehet helyreállítani a tartós békét, szavatolni a biztonságot, reményt adni a gázai fiataloknak” – fogalmazott a belga külügyminiszter, majd hozzátette: választ kell adni arra is, hogy ki fogja újjáépíteni a palesztin területeket, kinek a vezetésével és milyen pénzügyi alapokból. Közölte: Belgium rendelkezésre áll és felajánlja részvételét minden olyan kezdeményezésben, amely a békefolyamat újraindítását célozza.
A belga külügyminiszer hangsúlyozta továbbá: mindent meg kell tenni azért, hogy a humanitárius segély eljusson Gáza lakosságához. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: “a helyzet drámai, a több ezer halott és sebesült mellett több százezer lakóhelyét elhagyni kényszerült ember él a Gázai övezetben törmelékek között, bombák árnyékában”.
Szavai szerint a palesztinok csapdába estek, csakúgy mint sok kettős állampolgár, köztük a Gázában rekedt mintegy 140 belga-palesztin állampolgár, vagy a különböző nemzetiségű humanitárius munkások, illetve a Hamász szervezet által túszul ejtett izraeliek.
Hivatalos palesztin adatok szerint az övezetben több mint nyolcezren haltak meg azokban a légicsapásokban és hadműveletekben, amelyeket Izrael hajtott végre válaszul az október 7-én a Hamász által Izrael ellen elkövetett támadásra. A palesztin áldozatok kétharmada nő és gyermek.
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
