Lapszemle

2019. 10. 24.

Talán nem kellett volna porig rombolni Szíriát…

Tibet már nem érdekes, Palesztináról meg nem ildomos beszélni, hát most a kollektív önbecsapás ösvényén a kurdok következnek.

Akik lelkesen támogatják a kurdok függetlenségi törekvéseit, azok nyilván száz évvel ezelőtt a szlovákok nemzetállami vágyaihoz is ugyanígy álltak volna hozzá, hiszen „minden nép megérdemli, hogy saját határok között élhessen”. Vagy csak azok, amelyek jó messze vannak, és kockázatmentesen lehet jófejkedni, tudva, hogy akármi is lesz, minket amúgy sem érint?

Nem mintha egy percig is szimpatikusnak tartanám az Erdogan-féle gépezet működését, hiszen hirtelen csak két állam jut eszembe, amelyik rendszeresen és magától értetődően, a nemzetközi közösség passzivitásával – ha nem éppen támogatásával – bombázhat és szállhat meg más országokat. De talán nem kellett volna a nyugat hathatós segítséggel porig rombolni azt a Szíriát, ami közel-keleti mércével prosperálóan és békében működött. És talán egyszer azt a kérdést is feltehetnénk, hogy

Kadhafi, Szaddám, de akár Mubárak távozásával is kiknek lett jobb, és kiknek sokkal rosszabb.
Végül is a szíriai kísérlethez csak pár százezer halál kellett, hogy aztán onnan indulhassanak újra, mint 2011-ben.

A teljes írást ITT olvashatják el.

Mandiner.hu – Trombitás Kristóf

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑