Moszkva ellenszankciókkal válaszolt Washingtonnak
2017. 07. 30.
Nem sokat késlekedett az orosz válaszlépés azt követően, hogy az amerikai képviselőház után a szenátus is elfogadta a világszerte felháborodást kiváltó szankciós törvényt. Ez utóbbit még Donald Trump elnöknek is alá kell írnia, és ő dönthet arról is, milyen büntetőintézkedéseket léptetnek ténylegesen életbe. Tegnap Peking is nehezményezte a jogszabályt, fogadkozva: meg fogja védeni az érdekeit.
Egy amerikaiak által használt raktárkomplexum, valamint egy diplomataüdülő („dácsa”) bezárását jelentette be tegnap, továbbá az oroszországi amerikai képviseleteken dolgozók létszámának csökkentését várja el az orosz kormány részben az új amerikai szankciós törvényre, részben pedig Washington fél évvel ezelőtti Moszkva-ellenes lépésére válaszul.
Akkor – az Obama-kormány végóráiban – az amerikaiak kiutasítottak 35 orosz diplomatát, valamint orosz érdekeltségeket zárattak be. A mostani moszkvai válaszlépés – a reciprocitás, azaz kölcsönösség diplomáciai elvét szem előtt tartva – azt várja el, hogy az amerikaiak szeptemberig csökkentsék a Moszkvában, illetve vidéki főkonzulátusaikon dolgozó diplomatáik, valamint egyéb alkalmazottaik számát éppen annyira, ahányan az orosz képviseleteken tevékenykednek az Egyesült Államokban. Ez jelenleg 455 főt tesz ki.
Ha az amerikaiak további orosz diplomatákat utasítanak ki, a létszámon tovább kell igazítani – érzékeltették Moszkvában. Orosz illetékesek korábban is a kétoldalú kapcsolatokat egyértelműen hátrányosan érintő lépésnek nevezték az új amerikai szankciós törvényt, a Kreml pedig tegnap közölte: mivel a kérdés Washingtonban eldőlt, nem várták meg, hogy Donald Trump elnök aláírja a jogszabályt.
A korábbi amerikai szankciók a kelet-ukrajnai politikáját, valamint a Krím félsziget annektálását rótták fel Moszkvának. Most azonban szankcionálandó elemként megjelent a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozás is. Ezzel kapcsolatban a Deutsche Wirtschafts Nachrichten német híroldal felhívja a figyelmet az amerikai törvény spekulatív elemeire, így például arra, hogy független vizsgálati eredmények híján is tényként kezelik az orosz beavatkozást, noha a hekkertámadások nyomai manipulálhatók.
A szankciós törvény – amelynek egyébként főleg belpolitikai okai vannak: a kongresszus rá akarja kényszeríteni a külpolitikáját Trumpra – nem csak Moszkva érdekeit sérti. Az oroszokkal üzletelőket is bünteti, így az EU vállalatait, amelyek érdekeltek az Északi Áramlat 2 elnevezésű, részben orosz, részben nyugati gázvezetékben. Emiatt az EU ellenlépéseket fontolgat. A rossz amerikai–orosz–európai viszony árnyékában ugyanakkor kisebb figyelmet kap, hogy ugyanaz a szankciós törvény Iránnal és Észak-Koreával, valamint a velük üzletelőkkel szemben is fellép. Kína – mint Phenjan fő gazdasági partnere – tegnap nehezményezte a büntetőintézkedéseket és közölte: meg fogja védeni érdekeit.
Orientalista.hu – Magyar Idők
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
