Irán

2017. 11. 11.

Irán: Aki áttér, börtönre számíthat



Az országban élő keresztény és zsidó kisebbség hivatalosan bevett felekezetnek számít, ám hittérítő tevékenységet nem folytathatnak. Sokféle módon korlátozzák a tevékenységüket. Az iszlámról áttért keresztényeket üldözik, és a „nemzetbiztonság veszélyeztetése” címén súlyos börtönnel sújtják őket.

Maryam (Naszim) Naghash Zargaran – négy év után – 2017. augusztus 1-jén szabadult a teheráni Evin fegyházból. Az iszlámról kereszténységre tért 39 éves nő nagyon rossz egészségi állapotban van. Többször éhségsztrájkba lépett, hogy tiltakozzon az amúgyis hírhedt fegyintézet közismerten rossz orvosi ellátása miatt. Zargarant nem sokkal szabadulása előtt újabb vád érte. A nő üzent dr. Khani börtönorvosnak, hogy egy fogoly eltörte a lábát. Khani azonban súlyos fájdalmai ellenére sem nézte meg a beteget.

Az ellene hozott újabb vádakról azonban semmit sem közöltek a fiatal nővel, aki ezt nyilatkozta az iranhumanrights.org internetes oldalnak:

„Így akarnak tovább zaklatni és félelemben tartani.”

Az iráni rendőrség újabb és újabb koholt vádakat eszel ki, hogy szabadulásuk után is megkeserítse a volt foglyok életét. Tovább súlyosbítja Maryam helyzetét, hogy hat hónapig nem hagyhatja el Iránt.

Naderi 15 évet kapott

A szintén iszlámról kereszténységre tért Amin Afshar Naderi sorsa még rosszabb. A fiatalembert több más kereszténnyel együtt a 15 ezer lakosú Firuzkuh kisvárosban (Teherán tartomány, Észak-Irán) 2016. augusztus 26-án piknikezés közben vették őrizetbe.

A bíróság 2017. július 3-4-én tartotta a tárgyalását, ahol 15 év fegyházra és 2 év száműzetésre ítélték. A részletes indoklás így szólt: 10 év jár a házi istentiszteleteken való aktív közreműködésért, amellyel az állambiztonságot fenyegette. Ezt gyakran alkalmazzák konvertiták esetében. A maradék 5 év pedig a feltételezett blaszfémia (istenkáromlás) büntetése.

Éhségsztrájk a figyelem fönntartásáért

Naderi 2017 februárjában kezdett először éhségsztrájkolni egyik keresztény társával, Hadi Asgarival, mivel a fegyintézet igazgatója nem engedte kezelni Asgari bélfertőzését. Naderi 2017 júliusában újabb, 3 hétig tartó éhségsztrájkba lépett, hogy fölhívja a figyelmet az Evin börtönben uralkodó katasztrofális állapotokra. Három nappal az éhségsztrájk kezdete után levelet írt a bírónak, amelyben kifogásolta a fegyintézetben tapasztalt visszásságokat

„Egy éve szenvedek fogolytársaim, a fegyőrök és a többiek bántalmazásaitól. Mit vétettem Önnek és a hazámnak, hogy ennyire gyűlölnek? A bibliából megtanultam szeretni és imádkozni ellenségeimért. De Önök mit tanultak?”

Naderi azzal is vádolja a hatóságokat, hogy szándékosan akadályozták a nemzetközi képviselőket, hogy július 5-én meglátogassák őt.

Erőszakkal visszatéríteni az iszlámra

A fiatalember 2017. július 25-én félbeszakította éhségsztrájkját, amikor mintegy 21 millió forintnak megfelelő iráni riál óvadék ellenében szabadon engedték arra az időre, míg lefojtatják a fellebbezési eljárást. Heiner Bielefeldt német teológus, filozófus, jogtörténész, az ENSZ vallás- és meggyőződés szabadságával foglalkozó volt különmegbízottja így nyilatkozott az esetről:

„Az óvadék szokatlanul magas összege, amelyet csak egy gazdag család képes előteremteni, arra sarkallja az érintettet, hogy inkább visszatérjen az iszlámra.”

Maryam Naghash-Zargaran és Amin Afshar Naderi története csak két kiragadott eset. Az iráni konvertitákat hitehagyás miatt simán halálra is ítélhetik, ahogyan 2010-ben történt Juszuf Nadarkani lelkésszel. Óvatos reményre ad okot, hogy az utóbbi években nem született halálbüntetés ilyen esetekben, de az áttértekre nehezedő nyomás nem csökken.

Egyedül 2016-ban legalább 193 keresztényt – köztük sok megtértet – börtönöztek be Iránban. És végül egy sokatmondó adat: 2017. április-június között mindössze egyetlen bíró legalább 16 keresztényre 5-10 évnyi börtönt szabott ki.

Irán és Szaúd-Arábia: Harc az igaz iszlámért

A Közel-Kelet konfliktusait majd 1400 éve átszövi a politika. Az ősi gyűlölködés a teokratikus államokat sem kíméli. A síita Irán az iszlám világ uralkodói szerepére tör, hogy a szunnita Szaúd-Arábiával szemben egyedül képviselhesse az igaz hitet. Irán ereje képes elpusztítani Izraelt, míg az USA-val szövetséges szaúdi diktatúra garantálja a biztonságot.

Belpolitikailag Irán mérsékeltebb vonalat képvisel Szaúd-Arábiánál. Míg Szaúd-Arábiában egyáltalán nem létezik vallásszabadság, csak muzulmánok lehetnek állampolgárok és a konvertitákat halállal büntetik, az iráni alkotmány – legalább papíron – biztosítja a vallásszabadságot. A keresztények, zoroasztriánusok és zsidók hivatalosan is elismert vallási kisebbség. Bár másodrendű állampolgárok, alapvetően gyakorolhatják a hitüket. Téríteniük azonban szigorúan tilos.

A kereszténység elismerése csak az ókori keresztény felekezetekre vonatkozik (örmények és asszírok). Az evangéliumi hívőket nem ismerik el kereszténynek, és mint iszlámról áttérteket kíméletlenül üldözik. Iránban a síita felekezethez tartozás olyannyira a nemzeti identitás része, hogy az iráni jog nem is ismeri a nemzeti, csak a vallási kisebbség fogalmát.

Orientalista.hu –  Víz Péter, CSI Magyarország

 

Címkék: , , , , , ,






Back to Top ↑