Katonai megközelítés a Száhel-övezetben önmagában nem vet véget a dzsihadizmusnak
2021. 02. 01.
A Száhel-övezet stabilitását elősegíteni hivatott nemzetközi katonai missziók önmagukban nem vetnek véget a térségbeli dzsihadizmusnak – figyelmeztetett hétfőn a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nevű civil szervezet.
Az EFE spanyol hírügynökség megjegyzi: bár a Serval fedőnevű francia katonai művelet 2013-ban lehetővé tette a dzsihadisták térnyerésének megakadályozását, a művelet – amely azóta Barkhane fedőnéven folytatódik -, illetve az ENSZ mali békefenntartó missziója (MINUSMA) és a dzsihadisták ellen harcoló, G5 Száhel nevet viselő egyesített erők (Mali, Mauritánia, Csád, Burkina Faso, Niger) sem jártak sikerrel a jelenség felszámolásában.
Az ICG-nek a Stratégiák átrendezése a Száhel stabilizálása érdekében nevet viselő jelentése szerint a térségben megötszöröződött a dzsihadisták támadásainak száma 2016 óta, illetve nőtt a közösségek közötti konfliktusok száma, és csökkent a lakosok bizalma a kormányok felé.
“A Száhel-övezet (a világ egyik legszegényebb, számos válság által sújtott régiója) stabilizálására irányuló, elsősorban Franciaország által támogatott stratégiák a nagy biztonsági befektetéseken, fejlesztésen és kormányzáson alapulnak, de legfőképp azokon a francia műveleteken, amelyek célja katonai vereséget mérni a dzsihadistákra” – áll az agytröszt jelentésében.
Ez a megközelítés azonban egyre nagyobb kétségeket vet fel az uniós és egyéb európai felelősök körében – emelte ki az ICG, amely tanulmányához afrikai, francia és európai diplomáciai és katonai tisztségviselők tucatjaival készített interjút, illetve beszélt az amerikai hadsereg tagjaival, valamint a térségbeli biztonsági és fejlesztési kezdeményezések felelőseivel is.
A helyzetet ezenkívül súlyosbította az is, hogy a koronavírus-járvány hátráltatta a kéksisakosok műveleteit Maliban, szüneteltette a helyi erők kiképzését az EU által, és lelassított egyes fejlesztési projekteket.
Az ICG szerint szükséges annak tudatosítása, hogy a Száhel-övezetet sújtó biztonsági válság mindenekelőtt egy kormányzási válság. “Bár a száheli dzsihadista felkelés mértékének növekedése számos tényezővel összefügg, nagymértékben egy általánossá vált kormányzási válság eredménye, ami miatt sok állampolgár elveszti a bizalmat az államban, amely nem képes teljes mértékben ellátni feladatait” – fogalmazott az agytröszt.
Az ICG szerint ezenkívül arra is szükség van, hogy megpróbálják előmozdítani a párbeszédet az állam és a lakosság, sőt, a – nemzetközi szövetségeseik által ösztönzött – lázadók között is az alapvető szociális szolgáltatások biztosítása érdekében – különösen az egészségügy és az oktatás területén -, és adóreformokra lenne szükség jobb kezelésükhöz.
“A helyi szintű megállapodások, amelyek bizonyos esetekben párbeszédet igényelnének a felkelőkkel, megágyazhatnának az állami szolgálatok, különösen a csendőrség és nemzetőrség visszatérésének” – vélekedett az agytröszt.
“A fejlesztési projekteket csakis akkor lenne szabad megvalósítani, ha az említett megállapodások létrejöttek. Az egyezményekről szóló tárgyalásokon a nyugati erőknek tartózkodniuk kellene attól, hogy pártot foglaljanak az általuk szövetségesnek tartott helyi közösségek vagy politikusok révén” – teszik hozzá.
Az ICG szerint a stratégia nem feltétlenül jelentené azt, hogy nincs szükség a térségbeli katonai műveletekre, hanem azt, hogy a műveleteket ennek a stratégiának kellene alárendelni.
MTI
Oroszország kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról →
Tokió miért nem tudta megjósolni Oroszország reakcióját Japán politikájára? →
Iráni külügyminiszter: Teherán nem akarja kiterjeszteni a háborút →
