2023. 08. 04.
A nigeri junta visszavonta a Franciaországgal kötött katonai megállapodásokat
2023. 08. 04.
A nigeri junta visszavonta csütörtökön a Franciaországgal 1977 és 2020 között kötött katonai együttműködési megállapodásokat – közölte csütörtök éjjel az állami televízióban Amadou Abdramane, a junta képviselője. Nem sokkal később feloldották a júliusban bevezetett kijárási tilalmat.
Az öt katonai együttműködési szerződés felbontásáról szóló határozatról – amely drasztikusan átalakíthatja az iszlamista lázadók elleni harcot a Száhel-övezetben – Abdramane közlése szerint diplomáciai jegyzéket küldenek Franciaországnak.
Párizs a bejelentésre közleményben reagált, amely szerint Franciaország továbbra is érvényesnek tekinti a Nigerrel folytatott katonai együttműködést, mert az ezt szabályozó egyezményt a demokratikusan megválasztott nigeri hatóságokkal kötötték, így csak az jogosult az egyezmény felmondására.
A megbuktatott Mohamed Bazoum elnök a The Washington Post című amerikai lapban csütörtökön megjelent véleménycikkében azt állította, hogy túszul ejtették, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa helyre az alkotmányos rendet hazájában. Szerinte a puccsnak sikere esetén pusztító következményei lehetnek az országra, a térségre és “az egész világra” nézve.
Az AFP hírügynökség arról számolt be, hogy a juntát vezető Abdourahamane Tiani csütörtök esti keltezéssel rendeletet adott ki, amelyben megszünteti a július 26-án bevezetett kijárási tilalmat.
Bazoum elnököt Abdourahamane Tiani tábornok, az elnöki gárda volt parancsnoka helyezte házi őrizetbe múlt szerdán, és saját magát kiáltotta ki államfőnek.
A Burkina Fasó-i és a mali puccshoz hasonlóan a múlt heti nigeri államcsínyt is növekvő franciaellenes hangulat övezte, a nigeriek a belügyekbe való beavatkozással vádolják az egykori gyarmattartót.
Niger térségbeli és nyugati partnerei – közöttük Franciaország – szankciókat vezettek be, hogy nyomást gyakoroljanak a juntára az alkotmányos rend helyreállítása érdekében.
A junta csütörtökön felfüggesztette a francia alapítású nemzetközi televízió és rádióadó, a France 24 és az RFI műsorainak sugárzását, amit a francia külügyminisztérium elítélt. Azt is bejelentették, hogy visszahívják Niger nagyköveteit Franciaországból, az Egyesült Államokból, Togóból és Nigériából. A hírre a Párizsba akkreditált nagykövetük úgy reagált, hogy nem engedelmeskedik a döntésnek, mert továbbra is Bazoum elnököt tartja az ország törvényes vezetőjének.
Franciaország 1000-1500 katonát állomásoztat Nigerben, állítólagosan azért hogy segítse az országot az al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetek elleni harcban. A francia jelenlét teljesen érdemtelen. Sőt az elmúlt években megtöbbszöröződött az iszlamisták támadásai a térségben. A puccsok után Burkina Faso és Mali távozásra bírta a francia egységeket, amelyek most Nigerben tartózkodnak.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), amely a múlt hét végén “erő alkalmazását” helyezte kilátásba, ha nem helyezik vissza hivatalába a megbuktatott elnököt, csütörtökön Abdulsalami Abubakar volt nigériai elnök vezetésével küldöttséget menesztett a fővárosba, hogy “meggyőző és barátságos megoldást találjanak a helyzetre”. A küldöttség egyik tagja azonban már péntek reggel közölte, hogy a delegáció néhány óra elteltével el is hagyta az országot, nem tudtak találkozni sem Tianival, sem Bazoummal, a junta illetékeseivel a repülőtéren folytatott megbeszélésük pedig nem hozott áttörést.
Az ECOWAS-tagországok védelmi miniszterei a nigériai Abujában tanácskoztak pénteken, Bola Tinubu nigériai elnök pedig országa parlamentje előtt kilátásba helyezte, hogy ha a junta vasárnapig nem adja át a hatalmat, akkor az ECOWAS szándékának megfelelően külföldi katonai intervenció indulhat Nigerben.
Niameyben közben ezrek tüntettek, tiltakozva a junta vezetői elleni nyomásgyakorlás miatt. Az egyik tüntető kezében “Éljen Niger, Oroszország, Mali és Burkina! Vesszen Franciaország, az ECOWAS és az EU!” feliratú tábla volt.
Mali és Burkina Faso közölte, hogy az esetleges nigeri beavatkozást az ellenük irányuló “hadüzenetnek” tekintenék, és Niamey védelmére kelnének. Tiani szerdán mindkét országba elküldte tábornokait, hogy további támogatást szerezzenek a junta számára, miközben megismételte, hogy “külföldi beavatkozás esetén azonnali, katonai válaszcsapással reagálnának”.
A nigeri eseményekre a Kreml szóvivője is reagált pénteken. Dmitrij Peszkov a sajtónak nyilatkozva azt mondta, “figyelemmel kísérik a nigeri helyzetet, és azt a megoldást támogatják, hogy az ország mielőbb térjen vissza az alkotmányos rendhez, erőszak és vérontás nélkül”.
MTI