A tálibok megtorlásától tartanak az amerikaiak egykori tolmácsai
2021. 05. 17.
Afgán tolmácsok és más civilek, akik valamilyen módon segítették az ott állomásozó amerikai és NATO-katonákat most attól tartanak, hogy a tálibok a külföldi csapatok távozása után megtorolhatják korábbi munkájukat.
Egyre több egykori tolmács áll ki a nyilvánosság elé azzal, hogy retteg amiatt, mi történik majd velük, ha a tálibok újra hatalomra kerülnek Afganisztánban. “Bizonyosan végeznek velünk” – vélte egyikük nemrég egy Kabulban szervezett tüntetésen.
Az ázsiai országban 2016 óta legalább 300 tolmácsot öltek meg. A tálibok világossá tették, hogy ezeket az embereket célpontoknak fogják tekinteni, az iszlám ellenségeinek tartják őket, akik számára nincs kegyelem – mondta Matt Zeller, az afganisztáni tolmácsok érdekképviseleti szervezetének társalapítója.
Noah Coburn Afganisztán-szakértő becslései szerint 300 ezer olyan civil lehet, aki valamilyen módon amerikai vagy NATO-katonáknak dolgozott az utóbbi két évtizedben.
Ezek az emberek menekülni kényszerülhetnek, ha Afganisztánban tovább mélyül a zűrzavar. Az egymással rivalizáló hadurak és az egyre nagyobb teret nyerő tálib lázadók – akiknek a társadalmi világképébe végképp nem férnek bele az amerikaiakkal egykor együttműködő tolmácsok – egyaránt fenyegetést jelenthetnek. Az Egyesült Államok ugyanakkor egyelőre nem tervezi civilek tömeges kimenekítését Afganisztánból.
Az amerikai és NATO-csapatokat segítő tolmácsokat és más civileket az Egyesült Államok jelenleg különleges bevándorlási vízummal segíti 2009 óta a korábban Irakban bevezetett modell mintájára. Viszont Irakban és Afganisztánban is nehézkes hozzájutni ehhez a beutazás engedélyhez, a biztonsági átvilágítás hosszú és bonyodalmas, amit a koronavírus miatti korlátozások csak tovább komplikáltak az utóbbi időben. Átlagosan több mint három évig húzódik a jelentkezési folyamat.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter áprilisban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítse azokat a tolmácsokat és civileket, akik támogatták az amerikai katonai erőfeszítéseket az utóbbi két évtizedben, gyakran komoly személyes kockázatot vállalva. Washington vizsgálja, hogy mi okozza a késlekedést a számukra elérhető különleges vízumok kiadásában, illetve igyekszik biztosítani, hogy a jelentkezőknek lehetősége legyen panaszt tenni, ha kérvényüket elutasítják.
Ned Price amerikai külügyi szóvivő nemrég közölte, hogy átmenetileg növelték az Egyesült Államok kabuli nagykövetségén dolgozók létszámát, hogy felgyorsítsák a vízumelbírálási folyamatot.
Tavaly decemberben a kongresszus 4000-rel emelte az afgánoknak kiadható vízumok számát, ezzel összesen 26 500-ra nőtt az elérhető engedélyek száma. Ezeknek nagyjából felét már ki is adták, és 18 000 körül van a még elbírálásra váró jelentkezések száma.
A különleges vízumra egy alkalommal lehet jelentkezni, és a határozat ellen egyszer lehet fellebbezni. Az esetek többségében jóváhagyják a kérvényeket, 2021 első negyedévében például a jelentkezők csaknem 80 százaléka megkapta a vízumot. Vannak azonban olyan esetek is, amelyeknél érthetetlennek tűnik az elutasító határozat.
Ilyen például Ajazudin Hilal története is, aki három és fél éven keresztül tolmácsolt Afganisztánban amerikai katonáknak dari és pastu nyelvről angolra, munkájáért az amerikai hadsereg kitüntetést is adományozott neki, illetve egy elismerő hangvételű ajánlólevelet is kapott. A különleges vízumra beadott kérvényét a kabuli nagykövetség mégis elutasította arra hivatkozva, hogy Hilal nem felelt meg a követelményeknek.
MTI
Az Iraki Ellenállás egységes frontra szólít fel az amerikai megszállása ellen →
Irak szerint az amerikai hadsereg bizonytalansági tényezővé vált →
Az USA tűzzel játszik a Közel-Keleten →
