A mali junta elhalasztja az alkotmányos népszavazást
2023. 03. 11.
Mali ideiglenes kormánya közölte pénteken, hogy elhalasztja a 2020-as katonai hatalomátvételt követő első, a demokrácia helyreállításának ígéretével erre a hónapra meghirdetett alkotmányos népszavazást.
A nyugat-afrikai országot irányító junta – miután a regionális hatalmak nyomására elfogadható demokratikus átmeneti ütemtervet határozott meg – azt ígérte, hogy 2024 februárjában pedig elnökválasztást tartanak az országban. A pénteki bejelentés szerint azonban a referendumot “kissé” elcsúsztatják.
“A kormány arról biztosítja a nemzeti és nemzetközi közvéleményt, hogy az alkotmányos rendhez való visszatérés (…) továbbra is az egyik legfontosabb prioritása” – áll a közleményben, amely szerint a hatóságoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy az ország mind a 19 tartományában létrehozzák a választási adminisztrációs hivatalokat. A népszavazás pontos új időpontjáról nem tettek említést.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) tavaly januárban szigorú szankciókat rótt ki Malira, miután a junta által ideiglenesen létrehozott hatóságok eltértek a korábban elfogadott választási menetrendtől. Mali tagja volt a regionális gazdasági tömörülésnek, de a katonai hatalomátvétel miatt az a tagság felfüggesztésével büntette a régió két másik országával, Burkina Fasóval és Guineával együtt. Az érintett államok szerint e büntetőintézkedések rontják a régió stabilitását, és akadályozzák őket abban, hogy megbirkózzanak több közös biztonsági, humanitárius és gazdasági problémával.
A mali kormány katonai vezetőivel folytatott, hónapokig tartó huzavona után az ECOWAS tavaly márciusi kezdettel elfogadta a 24 hónapos átmenetre tett javaslatukat. Noha júliusban feloldották az egyéb szankciókat, Mali blokkbeli tagságának felfüggesztését továbbra sem vonták vissza.
Az országban 2020 augusztusa óta két puccsot is végrehajtottak, részben azért, mert a hatóságok az elmúlt évtizedben képtelenek voltak megfékezni a dzsihadisták térnyerését, amelyet a régió egyes államainak politikai, gazdasági és humanitárius válsága segített elő. Az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet szövetségesei rendszeresen támadnak meg civileket, katonákat és az ENSZ békefenntartó erőit is Nyugat-Afrikában.
A szélsőségesek elleni harcban Franciaország és Németország után Oroszország is felajánlotta segítségét a Száhel-övezet és a Guineai-öböl országainak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter idén február 7-én Mali fővárosában, Bamakóban folyamatos katonai támogatást, fegyverek szállítását ígérte az országnak, valamint katonák százainak odavezénylését, akik számos forrás szerint a Wagner nevű magánbiztonsági csoport zsoldosai.
Franciaország különleges alakulatainak mintegy 200-400 fős kontingensét állomásoztatta korábban Maliban, de a juntával kialakult viták és Oroszország egyre növekvő katonai jelenléte miatt tavaly elhagyták az ország területét. A német kormány tavaly novemberben közölte, hogy ugyanezen okból 2023 nyarán megkezdi mintegy ezerfős kontingensének kivonását.
MTI
Namíbia elítéli, hogy Németország támogatja a gázai izraeli népirtást →
Az indiai haditengerészet véget vetett a szomáliai partoknál történt teherhajó-eltérítésnek →
Feloldották a harminc éves szomáliai fegyverembargót →
