Cadmus fordítás Cadmus

A tálibok fogadkoznak, hogy nem fogják támadni a külföldi diplomatákat, állampolgárokat és humanitárius dolgozókat

Az afganisztáni tálib lázadók a külföldi csapatok kivonása után nem fogják támadni az ország területén tartózkodó külföldi diplomatákat, állampolgárokat és humanitárius szervezetek dolgozóit, sőt oltalmazni fogják őket – fogadkozott vasárnap Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok katari politikai irodájának vezetője.

Az al-Dzsazíra pánarab televízió idézte vasárnap Baradart, aki szerint “az afgán földet nem fogják használni más országok veszélyeztetésére”. Követelte azonban a nemzetközi közösségtől, hogy adjon esélyt az afgánoknak arra, hogy maguk döntsenek az országuk sorsáról.

Az irodavezető szerint a dohai egyezményben foglaltak végrehajtása előtt számos akadály magasodik, ennek ellenére ez a megállapodás nyújtja az egyetlen esélyt a stabilitás megteremtésére Afganisztánban. A tálibok elkötelezettek a béketárgyalások iránt, és Afganisztánban valódi iszlám rendszert akarnak kiépíteni, amely a kulturális hagyományokkal és vallási szabályokkal összhangban biztosít jogokat a nőknek. Az ilyen iszlám rendszer szerinte a legjobb eszközöket kínálja minden afganisztáni probléma rendezéséhez.

Baradar nem részletezte, hogy esetleges hatalomra kerülésük után a tálibok hagyják-e például, hogy a nők közfeladatokat lássanak el, illetve a munkahelyeken és iskolákban lesz-e nemi alapú elkülönítés. Májusban amerikai hírszerzők elemzésükben az írták, hogy az iszlamisták az afgán nők jogainak érvényesítésében elért haladást jórészt visszájára fogják fordítani.

A tálib uralmat megbuktató, amerikaiak vezette 2001-es afganisztáni invázió előtt a tálib mozgalom a szigorú iszlám törvények szerint irányította az országot, lányok nem járhattak iskolába, a nők csak otthon dolgozhattak, és férfi nélkül nem tehették ki lábukat az otthonukból.

Hamid Karzai volt afgán elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott, vasárnap nyilvánosságra hozott interjújában kifejtette: az Egyesült Államok azért jött hazájába, hogy a szélsőségek ellen harcoljon és stabilitást hozzon a háború tépázta országnak, de húsz év elteltével úgy távozik, hogy kudarcot vallott mindkettővel. Úgy fogalmazott, hogy a szélsőségek “csúcsponton vannak” és a távozó csapatok “katasztrofális körülményeket” hagynak maguk után.
Kijelentette, hogy mindennek ellenére támogatja a külföldi csapatok kivonását, mert az afgánok túlnyomó többsége békét óhajt és szeretné saját kezébe venni országa jövőjét. Egyben pedig a harcok beszüntetésére szólította fel a konfliktus szereplőit.

“Az egyetlen megoldás, ha az afgánok összefognak… Tudatosulnia kell bennünk, hogy ez a mi országunk és abba kell hagynunk egymás legyilkolását” – hangsúlyozta Karzai, aki annak ellenére, hogy 2014 óta nincs hivatalban, továbbra is hatalmas befolyással rendelkezik hazájában. A politikus mindemellett azzal vádolta az Egyesült Államokat és Pakisztánt, ahol a tálibok vezetése rejtőzik, hogy szítják a harcokat.

A tavaly februárban, a katari Dohában megkötött megállapodással összhangban tavaly szeptemberben béketárgyalások kezdődtek a kabuli kormány és a szunnita iszlamista lázadók között, hogy véget vessenek a két évtizede dúló háborúnak. A tárgyalások azonban néhány forduló után megrekedtek, és kiszélesedett az erőszak, kivált amióta az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok május elsején megkezdték csapataik kivonását Afganisztánból.

Afganisztánban 34 tartomány és körülbelül 400 körzet van, és a csapatkivonás kezdete óta legalább 35 körzet került a kormányellenes lázadók kezére. Tavaly a tálibok mindössze öt körzetet tudtak irányításuk alá vonni, s közülük négyet a kormányerők néhány napon belül visszafoglaltak.

MTI

Sharing is caring!

, , ,




Back to Top ↑