Afgán tisztségviselők bírálják a feltétel nélküli amerikai csapatkivonást
2021. 04. 14.
Afgán tisztségviselők keményen bírálják a tervezett, feltétel nélküli amerikai csapatkivonást, amelyet várhatóan szerdán jelent be hivatalosan Joe Biden amerikai elnök, véget vetve ezzel az Egyesült Államok leghosszabb ideig, több mint 19 évig tartó háborújának.
“Ez a legfelelőtlenebb, legönzőbb dolog, amelyet az Egyesült Államok tehet afgán partnereivel” – mondta a dpa német hírügynökségnek az afgán kormány béketárgyalója a katari fővárosból, Dohából, az afgánközi béketárgyalások színhelyéről. Hozzátette: bár ez a háború végét jelentheti Washingtonnak, afgán partnereik “fogják megfizetni érte az árat”. A tárgyaló szerint az Egyesült Államok “felelősebb módon is véget vethetett volna” a háborúnak “egy kicsit több türelemmel”.
Szíma Szamar, az afganisztáni független emberi jogi bizottság korábbi vezetője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “nem szerencsés” a feltétlen csapatkivonás. “A csapatkivonásnak feltételesnek és felelősnek kellene lennie” – fogalmazott Szamar, aki hozzátette: “tanulnunk kell a múltból”, utalva ezzel arra, hogy az 1989-es szovjet csapatkivonást követően polgárháború robbant ki Afganisztánban.
Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő kedden újságíróknak azt mondta: Biden úgy döntött, hogy szeptember 11-ig – pontosan a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások 20. évfordulójáig – kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból.
Mudzsáhid, a radikális iszlamista tálibok szóvivője a Twitteren azonban ismét felszólította Washingtont, hogy május 1-jéig vonja ki az összes katonáját annak a dohai megállapodásnak az értelmében, amelyet Donald Trump volt amerikai elnök kormánya tavaly februárban kötött a felkelőkkel. Az egyezményben a tálibok cserébe azt ígérték, hogy megszakítják a kapcsolatot az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal és egyéb terrorszervezetekkel, illetve béketárgyalásokba bocsátkoznak a kormánnyal.
Az afgánközi béketárgyalások azonban megrekedtek, így kérdésessé vált a nemzetközi csapatok kivonása is, a januárban hivatalba lépett demokrata amerikai elnök, Joe Biden kormánya pedig februárban bejelentette, hogy felülvizsgálja az egyezséget.
A tálibok korábban közölték, hogy ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi katonák ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait az országból május 1-jéig. Közölték továbbá azt is, hogy nem vesznek részt semmilyen nemzetközi békekonferencián, amíg nem véglegesítik a csapatkivonást.
Az afgán elnöki hivatal egyelőre nem reagált, az elnök egyik tanácsadója azonban korábban azt mondta: addig nem nyilatkoznak, amíg Asraf Gáni afgán elnök nem beszél az amerikai elnökkel a csapatkivonási terv részleteiről.
A béketárgyalások dacára továbbra is háború dúl Afganisztánban, ahol a NATO és partnerországai jelenleg is mintegy 10 ezer katonával segítik a demokratikusan megválasztott afgán kormányhoz hű erőket az iszlamista szélsőségesek, köztük a tálibok elleni harcukban.
MTI
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Az Iraki Ellenállás egységes frontra szólít fel az amerikai megszállása ellen →
Irak szerint az amerikai hadsereg bizonytalansági tényezővé vált →
