Európa biztonságát is veszélyeztetheti a líbiai polgárháború
2020. 01. 13.
A líbiai parlament elutasította a tripoli kormány és Törökország megállapodását és megszavazta, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal.
Kadhafi bukása óta már a harmadik polgárháború zajlik Líbiában. Fájez al-Szárrádzs kormánya katonai támogatást kért a nagyhatalmaktól. Ankara azonnal élt is a lehetőséggel, védelmi megállapodást kötött Tripolival, a török törvényhozás pedig jóváhagyta, hogy Recep Tayyip Erdogan kormányfő csapatokat küldjön Líbiába. A líbiai parlament azonban elutasította a tripoli kormány és Törökország megállapodását, megszavazta, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és hazaárulás vádjával indítsanak eljárást Szarrádzs ellen.
Törökország a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány kérésére katonákat küld Líbiába. Ankara szerint az akció célja a fegyverszünet biztosítása, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése. A döntés bírálói szerint a lépés csak tovább mélyíti a konfliktust az észak-afrikai országban, ahol a 2011-es arab tavasz és Moammer Kadhafi megbuktatás óta teljes a káosz.
Három polgárháború is végigsöpört Líbián
Kadhafi bukása óta már a harmadik polgárháború zajlik Líbiában. A két szembenálló fél a tripolii székhelyű és nemzetközileg elismert egységkormány, amelyet Fájez al-Szárrádzs miniszterelnök vezet, illetve az ország keleti területeit ellenőrző Líbiai Nemzeti Hadsereg, Halifa Haftar tábornokkal az élén.
Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az M1 Világ című műsorában elmondta „2019 áprilisában Halifa Haftar tábornok, a keleti területeket uraló hadúr, akinek semmilyen hivatalos pozíciója nincs az országban, támadást indított Tripoli ellen azzal a szándékkal, hogy elfoglalja a várost és kész helyzet elé állítsa mind a líbiai népet, mind pedig a nemzetközi közösséget.”
Hozzátette, a villámháború kudarcot vallott, nyolc hónapja zajlanak a harcok az országban. Marsai Viktor kiemelte, a tripolii kormány többször is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy aktívabban lépjen fel Haftar tábornokkal szemben.
Katonai segítséget kértek
A hathatós segítség azonban elmaradt, a harcok pedig tavaly év végén fellángoltak. Fájez al-Szárrádzs kormánya így gyakorlati katonai támogatást kért a nagyhatalmaktól. Ankara azonnal élt is a lehetőséggel, védelmi megállapodást kötött Tripolival, a török törvényhozás pedig jóváhagyta, hogy Recep Tayyip Erdogan kormányfő csapatokat küldjön Líbiába.
A katonák áttelepítése már megkezdődött. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint azt még nem lehet tudni, hogy csak támogató szerepkörben érkeznek, vagy beavatkoznak a harcokba.
Líbiában erős a megosztottság
Líbia megosztottságát jól jelzi, hogy a parlament elutasította a tripoli kormány és Törökország megállapodását, megszavazta, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és hazaárulás vádjával indítsanak eljárást Szarrádzs ellen.
A török katonák betelepítését többek között Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ is elítélte. A nyilatkozatok alapján úgy tűnhet, hogy Líbiában kizárólag helyi erők harcolnak egymással, ez azonban nem így van: mindkét oldalt több külföldi hatalom is támogatja.
A teljes cikket ITT olvashatják el.
Hirado.hu, M1
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
Német információk szerint brit csapatok harcolnak Ukrajnában →
