Már az ENSZ előtt az ujgurkérdés
2019. 07. 15.
Sikerült kimaradnia a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok helyzete körül kibontakozó, nemzetközi konfliktusból a magyar kormánynak. Legalábbis erre utalnak azok a sajtóhírek, melyek az ENSZ-ben indult diplomáciai manőverekről számolnak be.
Múlt hét szerdán huszonkét nyugati állam ENSZ-nagykövete írt nyílt levelet az Emberi Jogi Tanácsnak, ebben elővették a muszlim kisebbséggel szemben gyakorolt fellépés ügyét. Kína legalább egymillió ujgurt tart átnevelő táborokban az ország nyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, és ahogyan arról lapunk is írt, az iszlám szélsőség és szeparatizmus terjedése miatt a pekingi kormány más drasztikus intézkedéseket is foganatosított.
A marxizmusra nevelő kényszertáborok mellett számos mecset elpusztult, sokakat bebörtönöztek. Ezt ítélték el nyílt levelükben a nyugati szövetségesek, közöttük Ausztrália, Nagy-Britannia, Németország, Japán és Svájc.
A támadást nem nézte ölbe tett kézzel Peking, és igyekezett az események elébe menni. Pénteken harminchét szövetségese állt ki a kormány intézkedései mellett, közöttük számos muszlim ország, például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Szíria is. Az aláírók leszögezik, hogy a muszlim szélsőségek elleni fellépés Hszincsiangban a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott harc része.
Az eddig megjelent sajtóinformációk szerint Magyarország egyik dokumentumot sem írta alá. A Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig nem válaszolt az üggyel kapcsolatban feltett kérdéseinkre, igaz, a nyugati világ és Kína között egyensúlyozó magyar külpolitikában a távolságtartó magatartás logikus.
Kérdéses ugyanakkor, hogy meddig követhető a semleges politika. A 2013 óta éleződő ujgur helyzet nem mutat javulást, ezért várhatóan a Kínával szembeni fellépés egyre értékesebb ütőkártyája lesz. Ezt egyébként Peking felismerte, és mások mellett a magyar kormányt is igyekezett saját oldalára állítani.
Márciusban a Reuters számolt be arról, hogy külföldi diplomaták szervezett utakon látogatnak meg hszincsiangi táborokat, a meghívottak listáján Magyarország is szerepelt. Információnk szerint a pekingi diplomácia itt nem állt meg. Úgy tudjuk, Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter múlt heti látogatásán felmerült a kérdésről alkotott magyar álláspont.
Magyar Nemzet – Buzna Viktor
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
ENSZ alkalmazottakat kínzott meg az izraeli hadsereg Gázában →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
