Nagy-Britannia és Franciaország folytatja, Németország befejezei az evakuálási műveleteket
2021. 08. 28.
A brit kormány a kabuli repülőtérnél elkövetett támadások ellenére is folytatja a kimenekítési műveletet – jelentette be csütörtökön Londonban Boris Johnson miniszterelnök.
Miután több minisztérium bevonásával válságtanácskozást tartott az afganisztáni helyzetről, Boris Johnson bejelentette, hogy a brit légierő “az utolsó pillanatig” folytatja az evakuálást.
A kormányfő közölte, hogy a katonaság hónapokig készült a kimenekítésre, és tudatában van a biztonsági fenyegetéseknek.
“Mindig is voltak a terrorizmus és a lelkiismeretlen terrortámadások szempontjából sérülékeny pontok. Elítéljük (a terrorcselekményeket), ezek szerintem aljas cselekedetek, de attól tartok, vannak dolgok, amelyekre fel kell készülnünk” – jelentette ki. Hozzáfűzte: “éppen ez a támadás jelzi, hogy milyen fontos is, hogy a még hátralévő órákban a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban végezzük a dolgunkat. És ezt is tesszük majd”.
Johnson megismételte: elvárja, hogy a tálibok a mentési műveletek befejezése után is lehetővé tegyék a távozást “mindazoknak, akik el akarják hagyni Afganisztánt”.
A kormányfő tisztelgett a csütörtöki támadásban meghalt afgánok és amerikai katonák emléke előtt. “Részvétünket fejezzük ki az Amerikai Egyesült Államoknak és Afganisztán népének” – fogalmazott. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a brit kormány szerint ki állhat a támadás mögött.
Az Egyesült Királyság kormánya még szerdán bejelentette, hogy augusztus 13-a óta 11 474 embert, köztük 7000 afgánt menekítettek ki az országból. Maga Johnson csütörtök délelőtt úgy fogalmazott: “körülbelül 15 ezer embert evakuáltunk”
A brit védelmi minisztérium csütörtök este a Twitteren közölte: a kabuli reptér környékén elkövetett támadásnak nincs brit áldozata.
Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi
Az afgán fővárosban történt robbanás ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön az ír fővárosban, Dublinban tartott sajtótájékoztatóján.
“Franciaország napok óta mindent megtesz az afganisztáni kimenekítések érdekében. Folytatjuk, amíg a feltételek adottak a repülőtéren” – mondta a francia elnök. Elismerte ugyanakkor, hogy “a helyzet nagyon feszültté vált”.
Emlékeztetett arra, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomátvétele óta a francia hadsereg több mint 2600 embert menekített ki. Elmondta, hogy jelenleg húsz buszban várakoznak arra afgánok és francia-afgán állampolgárok Kabulban, hogy a francia erők a repülőtérre és onnan Franciaországba szállítsák őket.
“Ez azt jelenti, hogy még több száz ember van veszélyben” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Megerősítette, hogy Franciaország mindent megtesz azokért az emberekért, akiknek kimenekítését vállalta Abu-Dzabi érintésével, de eddig még nem érkeztek meg a repülőtér területére.
Ugyanakkor hozzátette: “nem tudom szavatolni, hogy sikerül végrehajtanunk ezeket a műveleteket, mert nem mi tartjuk ellenőrzés alatt a biztonsági helyzetet”.
Az államfő azt is jelezte, hogy David Martinon kabuli francia nagykövet néhány napon belül hazatér Párizsba. “A biztonsági helyzetre tekintettel a francia nagykövet jelenleg nem maradhat Afganisztánban. Ő marad a nagykövet, de biztonsági okokból Párizsból fog dolgozni” – mondta Macron.
A napok óta a kabuli repülőtéren tartózkodó nagykövet egyébként a Twitteren jelezte, hogy a robbantásoknak nincsen francia katonai, rendőr, illetve diplomata áldozata.
Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy az európai államok közül Franciaország nyújtja “a legjelentősebb menedékjogi védelmet” az afgánoknak. “Franciaország megtette a dolgát, és nem várta meg a válságot”.
A köztársasági elnök arra utalt, hogy a többi NATO-tagállammal ellentétben a francia hadsereg már 2014-ben kivonta csapatait Afganisztánból, 2014 és 2019 között a hadsereget korábban segítő afgánokat és családjaikat is evakuálta Franciaországba. Az amerikai csapatkivonást megelőzően pedig 2021 májusa és júliusa között a franciák 623 olyan afgán állampolgárt és hozzátartozóit szállították el, akik a francia nagykövetség és intézmények, illetve szervezetek munkáját segítették. Az elmúlt napokban elsősorban a civil társadalomnak a tálibok célpontjává vált személyiségeit, újságírókat, művészeket, tanárokat vagy a nők jogaiért küzdő aktivistákat menekítettek ki.
Megtörtént az első találkozó egy francia delegáció és a tálibok között a kimenekítések folytatása érdekében
A francia külügyminisztérium pénteken megerősítette, hogy az elmúlt napokban több kapcsolatfelvétel történt a tálib mozgalommal Kabulban és Dohában annak érdekében, hogy az afgán főváros repülőteréről folytatódhassanak a kimenekítések.
Szuhail Sahín tálib szóvivő korábban a Twitteren jelentette be, hogy a tálibok augusztus 15-i afganisztáni hatalomátvétele óta először csütörtökön fogadtak egy francia delegációt a tálibok képviselői Dohában.
Tájékoztatása szerint a francia küldött, Francois Richier, Afganisztán korábbi francia nagykövete és a vezetése alatt álló delegáció a kabuli repülőtéren kialakult helyzet részletes megvitatására találkozott Sír Mohammad Abbász Sztanikzaival, aki 2001-ig a tálib kormány egyik miniszterhelyettese volt, jelenleg a tálibok politikai irodájának helyettes vezetője Dohában.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az afgán fővárosban elkövetett merénylet ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről. Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára pedig pénteken azt közölte: elképzelhető, hogy péntek este után is folytatják az evakuálásokat, de “óvatosan kezelik” a kérdést.
Franciaország a szövetségeseit eközben arra kérte, hogy vegyenek részt a “humanitárius műveletekben” a veszélyben lévő afgánok kimenekítésének folytatására azok után is, hogy az amerikai erők augusztus 31-i kivonulása után megszűnik az a légihíd, amely eddig több mint 100 ezer ember evakuálását tette lehetővé Afganisztánból.
A tálibokkal történt kapcsolatfelvételről az Európai-ügyi államtitkár az Europe1 rádióban elmondta: a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok azt jelentik, hogy “időnként a rossz lehetőségek közül kell választani ahhoz, hogy jobban vagy a legkevésbé rosszul megvédjük az érdekeinket és az értékeinket”.
Franciaország kizárta a “politikai tárgyalások” lehetőségét a tálibokkal és azt is, hogy elismeri a hatalmukat egészen addig, amíg bizonyos feltételek nem teljesülnek – emlékeztetett Clément Beaune. “Szó sem lehet a tálibok elismeréséről, és akik azt gondolják, hogy létezik puha talibánizmus, szerintem illúziókban ringatják magukat” – mondta.
Véget ért a német hadsereg kabuli kimenekítő művelete
Befejezte a német hadsereg (Bundeswehr) csütörtökön a tálib fordulat miatt távozók kimenekítését Kabulból, az utolsó katonák röviddel a nemzetközi repülőtérnél elkövetett merényletek után távoztak az afgán fővárosból – jelentették be Berlinben.
Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter rendkívüli tájékoztatóján elmondta, hogy a robbantások után két katona biztonsági okokból az amerikai csapatok egyik megerősített állomásához vonult, így nem tudott feljutni a kimenekítettek utolsó csoportjait szállító gépekre. Ők a térségben készenlétben tartott német katonai kórházrepülőgéppel távoztak. A gép a merényletek miatt landolt, hogy támogassa az amerikai erőket a sebesültek ellátásában.
A két utolsó katona elszállításával véget ért a Bundeswehr evakuálási művelete, amellyel 45 ország 5347 állampolgárát menekítették ki Kabulból, köztük mintegy 500 németet – mondta a miniszter. Hozzátette: korábban, még a tálib hatalomátvétel előtt a Bundeswehr segítői és családtagjaik közül kétezer embert már kihoztak Afganisztánból.
Kiemelte: nem feledkeznek meg azokról sem, akik iránt felelősséggel tartozik Németország, de a körülmények alakulása miatt Afganisztánban rekedtek.
Angela Merkel kancellár egy másik – a kormányfői hivatalban tartott – tájékoztatón elmondta: Afganisztán új, tálib vezetésével tárgyalva arra törekednek, hogy a katonai művelet után is kijuttathassanak embereket az ázsiai országból.
Hasonlóan fogalmazott a német diplomácia vezetője, Heiko Maas is egy harmadik – a külügyminisztériumban tartott – tájékoztatón, amelyen kiemelte: a munka csakis akkor ér véget, amikor biztonságba helyeztek mindenkit, akinek sorsa iránt felelősséggel tartoznak, így a Bundeswehr műveletének lezárásával “elkezdődik a segítségnyújtási akció új szakasza”.
Kifejtette: mindig is lehetett tudni, hogy a katonai műveletet korlátozott ideig lehet folytatni, ezért már menet közben megkezdték a felkészülést az új szakaszra. Az Afganisztánban maradt német állampolgárokkal közvetlen kapcsolatot építettek ki, folyamatosan tájékoztatják őket a kiutazási lehetőségekről. Tárgyalásokat folytatnak számos partnerrel, köztük a tálib vezetéssel is, mindenekelőtt arról, hogy miként üzemelhet polgári repülőtérként a kabuli reptér, az
Afganisztánnal szomszédos országokban pedig igyekeznek már a határátkelőknél konzuli segítségek nyújtani – ismertette Heiko Maas.
Hozzátette: vasárnaptól megbeszéléseket folytat Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Pakisztánban arról, hogy Németország miként támogathatja ezeket az országokat az afganisztáni “megrázkódtatás humanitárius következményeinek kezelésében”, vagyis a menekültek ellátásában.
Elmondta, hogy ellátogat a térségbeli viszonyok alakulásában fontos szerepet betöltő Katarba és Törökországba is, és tárgyalásainak másik fő témája az lesz, hogy a nemzetközi közösség miként viszonyulhat az “új afganisztáni realitásokhoz” és hogyan működhet együtt a leendő afgán kormánnyal.
Aláhúzta: Németország számára az alapelvek változatlanok, a “mérce” az alapvető jogok és a nők jogainak tisztelete, és annak biztosítása, hogy a segítség eljut a támogatásra szorulóknak. Az utóbbi célt szolgálva Németország 600 millió eurót biztosít az ENSZ szervezeteinek az Afganisztánban és a térségben máshol menedéket kereső emberek támogatására – mondta.
A kancellár és a két miniszter egyaránt elítélte a kabuli merényleteket és kifejezte együttérzését a sebesülteknek és az áldozatok hozzátartozóinak.
A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet tízezer ember, a Kabulban rekedt németek, valamint a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és a családjaik evakuálására. A Luftwaffe gépei az üzbegisztáni fővárosba, Taskentbe menekítették őket. Ez volt a Bundeswehr történetének legnagyobb evakuálási művelete.
Még több száz német van Afganisztánban
A német hadsereg (Bundeswehr) kabuli kimenekítő műveletének lezárása után is még több száz német állampolgár van Afganisztánban, a német állam védelmére jogosult afgánok száma pedig meghaladja a tízezret a külügyminisztérium pénteken közölt adatai szerint.
A tárca szóvivője, Christopher Burger Berlinben a szövetségi kormány tájékoztatóján elmondta, hogy továbbra is folyamatosan emelkedik az Afganisztán elhagyásának szándékával a külügyminisztériumnál jelentkezők száma, így egyre több emberről tudnak.
Németek és afgán állampolgárok is jelentkeznek. A legutóbbi, csütörtöki összesítés szerint nagyjából háromszáz német tartózkodik Afganisztánban, az evakuálásra és németországi vízumra jogosult afgán állampolgárok száma pedig tízezer felett van.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány eredetileg összesen tízezer ember – németek és afgánok – kimenekítésére indította a kabuli nemzetközi repülőtér biztonsági helyzete miatt csütörtökön lezárt katonai műveletet, a szóvivő elmondta, hogy a szövetségi parlament (Bundestag) jelentősen szélesítette a jogosultak körét.
A német állam így a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek helyi munkatársai és közvetlen családtagjaik mellett különösen veszélyeztetett embereknek is biztosíthat védelmet.
A katonai művelettel 5347 embert juttattak ki Kabulból. Ezt a számot azonban nem lehet egyszerűen levonni a védelemre jogosultak teljes számából, mert a kimenekítettek között németek és afgánok mellett 43 másik országból is voltak állampolgárok – fejtette ki a szóvivő.
Azokkal az amerikai sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint az amerikai csapatok átadhatták a táliboknak a távozni szándékozók nevét tartalmazó listákat, elmondta: semmi nem utal arra, hogy az amerikai partnereken keresztül a tálibokhoz jutottak volna adatok a külügyminisztériumi névjegyzékekből, a német szervek pedig egész biztosan nem adtak át ilyen listákat az új kabuli vezetésnek.
Steffen Seibert kormányszóvivő a tájékoztatón kiemelte: a német kormány mindent megtesz azért, hogy a német állam segítségére jogosultakat mind kijuttassa Afganisztánból.
A kabuli reptérnél csütörtökön elkövetett pokolgépes merényletekről azt mondta: nem is lehet szavakba foglalni, mennyire embertelen és alávaló a biztonságra és szabadságra vágyó emberek elleni támadás.
Kazahsztán engedélyezte, hogy területén töltsék fel üzemanyaggal az afganisztáni evakuálásban részt vevő gépeket
Kazahsztán engedélyezte, hogy repülőterein töltsék fel üzemanyaggal az uniós állampolgárok afganisztáni kimenekítését végző szállítógépeket – jelentette be csütörtökön Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hivatala az államfő Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése után.
“A vezetők átfogó véleménycserét folytattak az Afganisztánban kialakult helyzetről. Kaszim-Zsomart Tokajev Michel kérésére részletes tájékoztatást adott Kazahsztán afganisztáni helyzettel kapcsolatos álláspontjáról. Beszámolt arról is, hogy szimbolikus gesztusként, a világszervezet elszánt támogatását jelképezve, ideiglenesen Almatiba helyeznék át az ENSZ afganisztáni irodáját” – közölte a kazah államfő hivatala.
Az ENSZ augusztus 18-án kezdte meg külföldi személyzete egy részének evakuálását Afganisztánból, ahol a radikális iszlamista tálibok vették át a hatalmat. A mintegy 120 fős stáb a kazahsztáni Almatiból folytat távmunkát.
Tokajev arról is beszélt, hogy a Kazahsztánban tanuló afgán diákoknak megfelelő támogatást fognak nyújtani. Mint mondta, Kazahsztán és az Európai Unió szorosan együttműködhetne Afganisztán kérdésében.
A kazah elnök egyben reményét fejezte ki, hogy a dél-ázsiai országban stabilizálódhat a helyzet, amennyiben a különböző afgán etnikai csoportokat is magában foglaló egységkormány jön létre.
Egy brit állampolgár biztonsági kíséretet kért a táliboktól állatmenhelye kimenekítéséhez
Egy brit állampolgár, aki állatmenhelyet tart fenn Afganisztánban, biztonsági kíséretet kért a kabuli repülőtérig a radikális iszlamista táliboktól a csaknem hetven munkatársa és az állatmenhelyén élő több mint 150 kutya és macska kimentéséhez.
“Csapatommal és az állataimmal a repülőtér környékén ragadtunk. Van egy légijárat, amely ránk vár. Tudnának, kérem, biztonsági kíséretet nyújtani konvojunk számára a repülőtérig?” – fordult a kéréssel Paul Farthing a Twitteren Szuhail Sahinhoz, a tálibok szóvivőjéhez. Egyelőre nem ismert, hogy kapott-e választ.
Az egykori katona Kabulban állatmenhelyet épített fel. Ben Wallace brit védelmi miniszter kezdetben elzárkózott Farthing kérésének engedélyezésétől, hogy munkatársaival és állataival együtt az Egyesült Királyságba evakuálják. A tárcavezető végül szerdán adta be a derekát.
Farthing nagyszabású kampányt indított a közösségi médiában, és támogatók segítségével repülőt tudott bérelni Operation Ark (Bárka Hadművelet) fantázianevű kimenekítési akciójához. Egyben felajánlotta, hogy a szabad helyeken további embereket is tudnának elszállítani a dél-ázsiai országból. Az állatok persze a raktérben utaznának.
“Ha jön az állataival, akkor találunk helyet a repülőjének” – írta Wallace a Twitteren. Kedden a miniszter még arról beszélt, hogy nem fog állatokat valódi veszélyben lévő emberekkel szemben előnyben részesíteni, tekintettel arra, hogy az evakuálásra megszabott augusztus 31-i határidő vészesen közeleg, s emiatt félő, hogy számos olyan ember maradhat Afganisztánban, aki joggal tart a tálibok megtorlásától.
Egyelőre nem tudni, hogy Wallace miniszter mitől változtatta meg a véleményét. Egyesek azt feltételezik, hogy Boris
Johnson állatszeretetéről ismert felesége, Carrie Johnson avatkozhatott közbe. A kormányfő ugyanakkor cáfolta, hogy ilyesmi történt volna. Boris Johnson csütörtökön újságírókkal közölte, hogy egyáltalán nincs befolyása a kimenekítéssel kapcsolatos egyedi esetekre.
MTI
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
