2019. 05. 04.

Nem kinőhető betegség a terrorizmus iránti elkötelezettség

1985-ben született egy rendelet Franciaországban, az úgynevezett Mitterrand-doktrína. Ez azt eredményezte, hogy más ország terroristái, akik azt vallják, hogy megjavultak, akkor menedékre lelhetnek Franciaországban. Abban az időszakban három év alatt nyolc terrortámadást követtek el, többnyire Párizsban. Mi indítványozhatja azt, hogy egy ország vezetője menedéket adjon terroristáknak?

Franciaország alapvetően maga is terrorizmussal fenyegetett, ezért is merülhet fel a kérdés, hogy mi oka van egy ilyen országnak arra, hogy befogadja a magukat már megjavultnak valló terroristák – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A nyolcvanas évek közepén Nyugat-Európa döntő részében szélsőbaloldali anarchista terrorszervezetek működtek.
Ez igaz volt Németországra, Olaszországra, Franciaországra, Görögországra és Spanyolországra is – mondta Horváth József, biztonságpolitikai szakértő. Véleménye szerint az akkori szociáldemokrata baloldali politikusok úgy kezelték ezeket a szervezeteket és az azokban részt vevőket, mint akik egyfajta gyerekbetegséget elkaptak, majd kinövik.

Hozzátette: a terrorszervezetek tagjainak jelentős része a polgári középosztályból került ki.

Emberrablás, gyilkosság, terrorizmus

A polgári középosztályból elindulva hosszú utat jártak be a terroristák, többek között részt vettek emberrablásokban, gyilkosságokban, terrorakciókban. A baloldali politikusok egyfajta megbocsátó hozzáállást tanúsítottak velük szemben, mondván, ez komoly veszélyt nem jelent a társadalomra, és érthető a lázadásuk.

Horváth szerint ennek eredménye lett az is, hogy Francois Mitterrand elnök jogszabályának életbe lépése után közel száz, kimondottan terrorakciókat elkövetett körözött személynek adtak menedékjogot.

Hozzátette: akkoriban Franciaországban elhitték azt, hogyha valaki azt vallotta magáról, hogy már szakított a terrorizmussal, akkor az úgy is van. Ugyanakkor ez azóta szinte semmit nem változott, mondta. Akkoriban azokat az embereket nem csak befogadták, de úgy élhettek, mint bármely más szabad polgár, könyveket adtak ki, memoárokat írtak, televíziós műsorokban szerepeltek – tette hozzá.

Sztárolt terroristák

Ezek a „megtért” terroristák kihasználták a szociális háló adta lehetőségeket, hiszen ez akkoriban is működött, magyarázta a szakértő. Ez azonban csak addig működött, amíg Jacques Chirac hatalomra nem került Franciaországban, hiszen ő véget vetett ennek a gyakorlatnak.

Horváth József elmondta, természetesen voltak olyanok, akik valóban jó útra tértek és valóban minden kapcsolatot megszakítottak a terrorszervezetekkel. Tekintettel arra, hogy egyébként Franciaországban majdnem hogy sztárolták ezeket az embereket, döntő részük, még ha már nem is követett el terrorcselekményeket, de példájuk az hatott – magyarázta.

Van hasonlóság múlt és jelen között

A műsorban felvetődött a kérdés, hogy vajon miért viselkedik a baloldal lojálisan és liberálisan a terrorizmus iránt? Horváth József szerint erre a kérdésre ott kell keresni a választ, hogy a szélsőbaloldali anarchizmust egyfajta

növekedési lépcsőnek tekintik a baloldaliak, amiből kinőve majd meríthetnek, vagy akár politikusi utánpótlást képezhetnek.

Emlékeztetett: az Európai Parlamentben a ’68-as nemzedék az, ki szétverte anno Párizst, ugyanakkor ma már békés politikusként politizálnak az EP-ben.

Amit napjainkban élünk, az egy vallási alapú iszlám radikális terrorizmus. A szakértő szerint van hasonlóság a ’85-ös francia helyzet és a mai között. Véleménye szerint ugyanis jelenleg a nyugat-európai baloldali politikusok azt gondolják, hogy majd ahogy korábban, most is kinövik a terrorista fiatalok ezeket a nézeteket és ideológiai elkötelezettségüket, majd beilleszkednek a társadalomba.

Ez azonban tévhit, hiszen alapvetően értékek közötti háború zajlik ma a világban – húzta alá Horváth József.

Hirado.hu , Kossuth Rádió

, , ,




Back to Top ↑