Pattanásig feszült a helyzet Ciszjordániában – Palesztin Tavasz söpri el a Fatah uralmát?
2021. 12. 11.
Az önkormányzati választások első szakaszát rendezik meg ma az Izrael által megszállt Ciszjordániában, ami várhatóan a Palesztin Hatóságot kontrolláló Fatah győzelmét hozza, mivel most a párt erős bázisainak számító körzetekben hívják urnákhoz a szavazókat, míg a választás második, tavaszi szakaszánál már kérdésesebb lesz a végeredmény – közölte a Porfolio.
A közvélemény többsége ugyanis autoriternek és korruptnak tartja a Palesztin Hatóság vezetését, több mint 70 százalékuk szerint a 16 éve hatalmon lévő 86 éves Mahmúd Abbász elnöknek le kellene mondania, aki tavasszal határozatlan időre elhalasztotta a több mint 10 éve esedékes parlamenti és elnökválasztásokat. Egyes vélemények szerint Ciszjordániában már olyannyira feszült a helyzet, hogy nem zárható ki az sem: a több arab országban 2011-ben lezajló, demokráciát követelő felkelésekhez (Arab Tavasz) hasonló események, egyfajta Palesztin Tavasz söpri majd el a Fatah uralmát.
Igen feszült helyzetben rendezik meg ma az önkormányzati választásokat Ciszjordániában. Az 1967-ben Izrael által megszállt, majd az 1993-as oslói békemegállapodás óta a Palesztin Hatóság (PH) által részben ellenőrzött területen két részletben tartják meg a voksolást. A mai nap olyan kisebb településeken várják az urnákhoz a szavazókat, amelyek a Palesztin Hatóságot kormányzó párt, a Fatah erős bázisának számítanak. A választás márciusra kiírt második szakaszát pedig olyan nagyobb városokban tartják, ahol már nem egyértelmű, mi lesz az eredmény.
Elhalasztott parlamenti és elnökválasztás
Az eredeti tervek szerint idén már egy parlamenti és egy elnökválasztást is kellett volna tartani az Izrael által megszállt palesztin területeken, Ciszjordániában és Gázában. A Palesztin Hatóság elnöke, egyben a Fatah vezetője, Mahmúd Abbász azonban áprilisban határozatlan időre elhalasztotta az idén májusra kiírt parlamenti választást, valamint a júliusra kitűzött elnökválasztást arra hivatkozva, hogy Izrael nem tette egyértelművé, hogy az általa 1967-ben megszállt, majd 1980-ban magához csatolt Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok részt vehetnek-e a választásokon. (Kelet-Jeruzsálemet a palesztinok a jövőbeli palesztin állam fővárosának tekintik, míg Izrael egész Jeruzsálemet tartja saját, fel nem osztható fővárosának.)
Elemzők szerint azonban a Kelet-Jeruzsálemben élők szavazási lehetősége körüli bizonytalanság csak ürügyül szolgált Abbásznak, aki valójában azért halasztotta el a választásokat, mert attól tartott, hogy a belső ellentétekkel küzdő Fatah esetleg vereséget szenved a rivális palesztin szervezettel, a Hamásszal szemben, mint ahogy az a legutóbbi, 2006-os választáson is történt. Az elnökválasztás elhalasztását pedig az indokolhatta, hogy az utóbbi hónapokban egyre népszerűtlenebbé váló, az elnöki posztot a legutóbbi, 2005-ös elnökválasztás óta birtokló Abbász jó eséllyel vereséget szenvedett volna. Abbász elnöki mandátuma valójában 2009-ban lejárt, azonban azóta nem tartottak elnökválasztást, mint ahogy parlamenti választást sem a legutóbbi 2006-os voksolás óta.
Az teljes, eredeti írást itt olvashatják el.
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
