2019. 01. 22.

Viszonylagos béke a háborúban

Bár Etiópia maga mögött hagyta a nyolcvanas évek éhínségét, és Kelet-Afrika egyik legfontosabb hatalmi tényezőjévé vált, ahová tömegével érkeznek a háborús Dél-Szudánból a menekültek, saját állampolgárai közül sokan Európa felé igyekeznek. A százmilliós ország Afrika második legnagyobb migránsközpontjává vált, ami számos problémát okoz számára.

Dél-Szudánban annak 2011-es függetlensége óta háború dúl kisebb-nagyobb intenzitással. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a háborúban nagyjából kétmillióan haltak meg, s mintegy négymillióan voltak kénytelenek az országon belül vagy azon kívül menedékre lelni; felük él a szomszédos országokban létesített menekülttáborokban, megosztozva más nemzetek fiaival, akik szintén a hazájukat sújtó állandó háborúk vagy kilátástalan gazdasági körülményeik miatt döntenek a távozás mellett.

Etió­pia európai szemmel ugyan szegény, de területe hatalmas, befolyása pedig messze túlmutat határain. Vonzza is a dél-szudániakat és a Szomáliában élő rengeteg népet, akik sorsuk jobbra fordulását várják a költözéstől. A nyugat-etiópiai, nagyon szegény Gambela tartományban számos menekülttábort építettek fel a dél-szudániak számára, jelenleg nagyjából 400 ezren élnek ezekben a sátorvárosokban, miközben a helyi lakosság száma nagyjából hasonló, ám különböző nemzetek fiairól van szó.

A lakosság nagyjából fele a nuer törzs tagja, akik testvérként fogadják a határ túloldaláról érkezőket, hiszen ők szintén ehhez a nemzetiséghez tartoznak, ugyanakkor Gambela tartományt négy nagyobb régióra osztották fel. A legnagyobb területen az anuakok élnek, akik gyanakodva figyelik a beözönlő, tőlük teljesen eltérő kultúrájú nuerek sokaságát. „Egyre szegényebbek leszünk, a kormány segítségére van szükségünk. Ha nem, összecsapások lesznek a menekültek és közöttünk” – nyilatkozta egy helyi anuak férfi a Deutsche Welle helyszínre látogató stábjának.

Etiópia számos elismerést kapott befogadó politikájáért, amióta Abiy Ahmed az ország miniszterelnöke, és energikusan hozzálátott az ország megreformálásának. Egyelőre azonban ő se tud mit tenni a tengernyi munkanélküli fiatallal, akiknek egy része nem hisz a jövőben, és inkább külföldre távozik, az otthon maradók között pedig rendszeresek az etnikai összecsapások. Tavaly 1,4 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét Nyugat-Etiópiá­ban nemzetiségi villongások miatt, s az ország újabb nemzetközi támogatásokat kér, hogy kezelni tudja a helyzetet.

Abiy Ahmed az első, aki az ország legnagyobb nemzetiségét, az oromót képviseli, ám ők is mindössze 34 százaléknyian vannak Etiópiában, így nem egyértelmű, hogy mindenki el tudja fogadni őt egyesítő személyiségként. Különösen igaz ez az ország 6 százalékát kitevő tigrayákra, akik az Abiy Ahmed érkezése előtti kormányban felülreprezentáltak voltak, s úgy érzik, az új kormányfő érkezése óta bűnbaknak kiáltották ki őket.

Magyar Idők – Sitkei Levente

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑