Hungulf expó Hungulf expó
Keresztények

2020. 08. 09.

Ferenc pápa kiterjeszti a keleti katolikus pátriárkák joghatóságát az egész Arab-félszigetre

2020. 08. 09.

Ferenc pápa rescriptum-át augusztus 6-án csütörtökön tette közzé a Vatikánban a Sajtóterem, mely az ott élő különféle rítusú katolikus hívek számára kiterjeszti a keleti katolikus pátriárkák joghatóságát az egész Arab-félszigetre. A keleti pátriárkák kifejezett kérésére hozta meg a pápa ezt a döntését, szem előtt tartva sok évszázados történelmi előjogaikat e területen.

A keleti szertartású hívek lelkipásztori ellátását a pátriárkák az apostoli vikáriátusokkal együttműködve végzik. A pápai képviseletek előjogaitól eltekintve az apostoli vikáriátusok képviselik a katolikus egyházat az érintett országokban és a keleti pátriárkák rájuk hivatkoznak.

Eltekintve a keleti egyházak kánonjogának 85. paragrafusától, egy esetleges új egyházkerület felállítása a pátriárkális egyházak szinódusa részéről, önmagánál fogva az Apostoli Szentszék joghatósága alá esik. Az ilyen kivételt öt évre határozták meg, amit aztán újból felülvizsgálnak.

A rendelkezés hosszú mérlegelés gyümölcse

Közel- és Közép-Kelet térségében két vatikáni dikasztérium gyakorolja saját joghatóságát: a Népek Evangelizálása Kongregáció Dél- és Észak-Arábia latin apostoli vikáriátusaiban, valamint a Keleti Egyházak Kongregációja a Perzsa-öböl menti országokban, mint például Jordánia, Irak, Irán, Libanon, Szíria, Palesztina, Izrael, Egyiptom.

A rendelkezés hosszú mérlegelés gyümölcse, melyet a pápa a Római Kúria dikasztériumainak képviselőivel folytatott és miután figyelmesen meghallgatta a pátriárkák valamint Dél- és Észak-Arábia latin apostoli vikáriátusainak észrevételeit. A leirat hat keleti katolikus pátriárkális egyházat érint, melyek az alexandriai koptok, az antióchiai maroniták, az antióchiai szírek, az antióchiai görög-melkiták, a babilóniai káldok és a ciliciai örmények egyházai.

Lelkipásztori szolgálat egy abszolút többségű muzulmán környezetben

A pápai leirat a communio, a közösség gondolata jegyében fogant. A katolikus egyháznak – a rítusok és azok saját történelmi előjogai különbözőségében – egy abszolút többségű muzulmán környezetben kell folytatnia apostoli küldetését a lelkipásztori szolgálat távlatában, a megértés és az együttműködés jegyében.

Eközben nem akarja szaporítani saját tárgyalófeleinek a számát a helyi politikai hatóságoknál, melyek számára a pápai képviseletek és az apostoli vikáriátusok továbbra is előnyben részesített vonatkozási pontok maradnak.

Lelki szolgálat évezredes történelmi jelenlét jegyében

A katolikus pátriárkális egyházak a maguk részéről számíthatnak évezredes történelmi jelenlétükre a térségben és így közvetlenül elláthatják saját híveiket, akik 2003 óta a latin apostoli vikárius-helynökök illetékességébe kerültek.

Latinok és keletiek, mindnyájan együtt, most rendezettebb módon folytathatják az ide érkező katolikus vendégmunkások lelkipásztori ellátását, hogy ezáltal biztosítsák számukra az evangélium hirdetésének és a szentségek vételének a lehetőségét saját illetékes lelkipásztoraik révén.

A katolikus egyház jelenléte a Közel-Kelet térségében: megdöbbentő adatok!

A BBC News 2011-es felmérése szerint a Közel-Kelet összlakossága 300 millió, ebből felfelé kerekítve 15 millió a keresztény, vagyis a teljes népesség alig öt százaléka. Megdöbbentő az adat, ha arra gondolunk, hogy éppen ez a térség a kereszténység szülőhazája. A második világháború végén még 50 millió keresztény élt a térségben, mára számuk közel harmadára csökkent.

Ám a jelenkori valóság még ennél is rosszabb, hiszen a közel-keleti térség állandósult politikai válsága, az úgynevezett Iszlám Állam létrejötte és brutális keresztényüldözése, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az idézett 2011-es 15 milliós keresztény jelenlét további milliókkal csökkent. Hogyan tud egy mai keresztény Európában nyugodtan szembenézni a názáreti, pontosabban a közel-keleti Úr Jézussal…?

Forrás: Vaticanews

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑