Terrorizmus

2017. 04. 24.

Kapóra jött a terroristáknak a klímaváltozás



“Fenyegető szorzóként” emlegeti a klímaváltozást a német külügyminisztérium megbízásából készült jelentés szerzője, aki az instabilitás, a konfliktusok és a terrorcsoportok kialakulása és térnyerése között fennálló kapcsolatot vizsgálta.

Beszámolót készített a német külügyminisztérium a klímaváltozás és a nem állami fegyveres csoportok kialakulásának kapcsolatáról, például Szíriában és a Csád-medencében. Az összefüggésekről Lukas Rüttingert, a jelentés társszerzője mesélt a Deutsche Welle német portálnak.

Az éghajlatváltozás óriási nyomást helyez a veszélyeztetett területekre, az ott lakókra és a kormányzó hatalomra is. Emellett instabilitást okoz, és növeli az országban kialakuló konfliktusok esélyét is – szögezte le a szakember.

A felmérés alapján ez először nem militáns téren jelentkezik: elsőként a természeti erőforrások kerülnek veszélybe az áradások vagy éppen a szárazság miatt. Emiatt a környéken lakók megélhetése is bizonytalanná válik, az összetett instabil helyzet folyamatos hanyatlása pedig társadalmi, politikai és gazdasági mutatókkal is jól mérhető.

Mi a konkrét kapcsolat?

Maga az éghajlatváltozást nem “szül” terrorcsoportokat vagy felkelőket, de olyan környezetet alakít ki, melyben ezek a csoportok felülkerekedhetnek az ország törvényein és könnyedén magukhoz ragadhatják a hatalmat. Minden olyan régió veszélybe kerül, ahol az állam nem rendelkezik kellő irányítással vagy alapvető biztonsági tervvel. A fegyveres csoportok az állam gyengeségeit kihasználva ássák alá a rendszer tekintélyét – emelte ki Rüttinger.

Másfelől az éghajlatváltozás földre és vízre gyakorolt hatásra hívta fel a fegyelmet, ami veszélybe sodorja az agrárgazdaságot. A mezőgazdasági munkások közül sokan elvesztik állásukat, és egyre sebezhetőbbé válnak, könnyebben besorozhatják őket a dzsihadista toborzók. A terroristák pedig pénzzel vagy településük megvédésével fizetnek szolgálataikért.

Ez különösen igaz azokra a falvakra, ahol az állam által kirekesztett vagy elhanyagolt emberek élnek – hangsúlyozta. A terrorcsoportok előszeretettel válogatnak olyan falulakók közül, akik jó ideje munkanélküliek, és nem is várják, hogy állami segítséget kapjanak.

Fegyverként is használják a természeti erőforrásokat?

Mivel egyre inkább érezzük a klímaváltozás romboló hatásait, a természeti források értéke az egekbe szökött: aki ezeket az erőforrásokat ellenőrzi, az irányítja a lakosságot is. A terroristák településeket állíthatnak maguk mögé a vízkészletek ellenőrzésével, árvíz létrehozásával vagy egy gát elzárásával. Ezt a taktikát az Iszlám Állam már egy jó ideje alkalmazza a civilek ellen Szíriában és Irakban.

Az instabilitás és a bizonytalanság más kontinenseken ugyanazt a hatást fejti ki. A családok megélhetése ugyanúgy veszélybe kerül, és legtöbbször fegyveres csoportokhoz szegődnek az állástalan lakosok. A Boko Haram afrikai létrejöttében is komoly szerepet játszott a klímaváltozás, bár a militáns csoportok céljai kontinensenként változnak. De a szakértők egyenlőre nem különítik el a terrorcsoportokat céljaik és szervezettségük alapján, így a probléma dinamikájáról és kölcsönhatásairól sem tudnak sokat.

A terrorizmus megszüntetéséhez először a terrorizmus “megértése” szükséges, a különböző régiók gazdasági és társadalmi kihívásainak megismerése, majd a különböző problémák területi szintű kezelése. A szakértő álláspontja szerint ezért naiv azt gondolni, hogy biztonsági szigorításokkal vagy erőfitogtatással maradandó változást lehet elérni, bár a külföldi segély ötletének árnyoldalait nem részletezi.

Hirado.hu, Deutsche Welle

Címkék: , , , , , , , , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com