Keresztények

2017. 11. 16.

Magyarország: A kormány az üldözött egyházért küzd



„Elfogadhatatlan, hogy emberek azért vesztik el életüket, mert hitükhöz hűek maradnak.” [36/2016. (XII. 19.) számú Országgyűlési határozat a keresztényüldözés és a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról]

A nyugati hatalmak magukra hagyták az üldözött keresztényeket. A vallásüldözésről rendezett konferencia, amelynek a magyar kormány adott otthont, fölszítja bennük a reményt, hogy végre az ő hangjuk is meghallgatásra talál.

A magyar kormány volt a házigazdája annak a 2017 októberében Budapesten megrendezett rangos értekezletnek, melynek címe: Nemzetközi Konferencia a keresztényüldözésről – Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra. A maga nemében egyedülálló tanácskozáson több mint 300 egyházi vezető, politikus és emberi jogi aktivista vett részt a világ több mint 30 országából. A CSI szervezetét dr. John Eibner (a CSI-USA igazgatója és a CSI-Svájc igazgatósági tagja), és Viz Péter, a CSI-Magyarország igazgatója képviselte.

Ne felejtkezzetek meg rólunk!

A keleti egyházak főpapjai beszámoltak közösségeik megrázó helyzetéről, amelyeken súlyos sebeket ejtett az évek óta tartó háború és a hontalanság réme. II. Ignác Efrém, Antióchia és egész Kelet szír ortodox pátriárkája erős szavakkal figyelmeztetett, hogy a Közel-Kelet keresztényeivel nemsokára már csak „múzeumok vitrinjeiben” találkozhatunk. Kiábrándító a nyugati kormányok tétlensége és közönye – folytatta, emlékeztetve a hallgatóságot, hogy a fanatizmus legjobb ellenszere a pluralizmus. Ezért mindent meg kell tenni a létükben veszélyeztetett közel-keleti keresztények túléléséért.

„Bocsássanak meg őszinteségemért, de mi így érezzük: sokszor a nyugati hatalmak által támogatott csoportok gyilkolnak meg minket […] és a nemzetközi közösség figyelmen kívül hagyja azt, mit tesznek”

– utalt a pátriárka a Szíriában harcoló, a Nyugat pártfogását élvező szélsőségesekre.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája egyetértett vele, és megfáradtan tette hozzá: „Föl kell állnunk, hogy lássanak, kiabálnunk kell, hogy meghalljanak és hallgatnunk kell, hogy megbecsüljenek!”

Miközben a főpapok megállapították, hogy a nyugati kormányok közömbösek a közel-keleti egyházak sorsa iránt, kifejezték nagyrabecsülésüket a magyar kormány együttérzéséért.

Daniel Williams: Forsaken (Cserbenhagyva) című, 2015-ös könyvében kiemeli: „Világosan kell látnunk az iraki keresztények különleges helyzetét, ami nemcsak hitükből és állítólagos nyugati kötődésükből fakad. Helyzetük sokkal inkább azért kivételes, mivel célzott és szisztematikus üldöztetésnek vannak kitéve.”

Magyarország a keresztényüldözés elleni harc központja?

A konferencia nem elszigetelt esemény volt, hanem a kormány egyértelmű politikájának következménye: „Magyarország a keresztényüldözés ellen küzdő csoportok központja kíván lenni” – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszter-helyettes 2017. januári találkozóján emberi jogi szervezetek – köztük a CSI – képviselői előtt.

A budapesti kormány 2016 szeptemberében hozta létre az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárságot, amely humanitárius segélyt és érdekképviseletet nyújt a rászorulóknak.

„Végső célunk, hogy segítsük a keresztényeket megmaradni ősi földjükön, és megerősítsük közösségeiket”

– olvasható a sajtóközleményben.

Az államtitkárság Hungary Helps programja eddig több mint 2 millió euró (600 millió forint) értékű humanitárius segélyt (élelmiszerektől kezdve több száz telszkufi ház felújításáig) juttatott el Irakba. Más kormányoktól eltérően ez a segítség közvetlenül a helyi egyházakon keresztül történik.

Országgyűlési határozat a vallásüldözésről

A magyar parlament 2016 decemberében – az egység ritka jeleként – szinte egyhangúlag (175 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett) elfogadta a „keresztényüldözés és a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról” szóló határozatot.

Az állásfoglalás

  • „felhívja a világ összes nemzetét és különösen a keresztény hagyományokkal rendelkező országokat az üldözöttek melletti bátor és tetterős kiállásra” (5.)
  • „elítél minden olyan bűncselekményt, melyet az önmagát Iszlám Államnak nevező, valamint más terrorszervezetek és milíciák tagjai, a hozzájuk kapcsolódó egyének és csoportok követnek el” (8.)
  • rámutat, hogy „az önmagát Iszlám Államnak nevező, valamint más terrorszervezetek és egyes milíciák által elkövetett atrocitások népirtásnak, emberiesség elleni bűncselekményeknek és háborús bűncselekményeknek minősülnek” (12.).

A majdnem egyhangú szavazás bizonyítja, hogy ez nemcsak a vitatott Orbán-kabinet projektje. Dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselő a határozatot támogató beszédében kijelentette: „Tény, hogy Irakban és Szíriában népirtás és borzalmas erőszak dúl a keresztény népesség ellen. Mindannyiunk – minden jóakaratú ember – egyetért azzal, hogy el kell ítélni az ilyen cselekményeket. Meg kell védeni és segíteni kell az üldözötteket.”

A remény jele

Azbej Tristan, üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár ezzel zárta a 2017. októberi konferenciát:

„Az itt elvetett magvak sikert teremhetnek, és reményeink szerint olyan gyümölcsöt hoznak, melynek hatására más kormányok is mellénk állnak.” Olaszország már jelezte együttműködési szándékát.

Magyarországot az utóbbi években sokat bírálták korlátozó bevándorlási politikája és a 2011-ben bevezetett – a vallásszabadságot sértő – új egyházügyi törvény miatt. Ugyanakkor az, hogy egy kis európai állam ilyen erővel áll melléjük, a Közel-Keletieknek – akiket aggaszt az üldözött vallási kisebbségek sorsa – a remény egyértelmű jele. És ezen a tényen nem változtat az sem, hány kormány követi majd a magyar kezdeményezést, és milyen mélyreható változást okoz ez a kereszténység háború dúlta bölcsőjében.

A CSI Magyarországon

A Christian Solidarity International (CSI) – az európai kommunista rendszerek bukása után – 1990-ben Budapesten szervezte meg első nemzetközi konferenciáját, amelyen egyházi vezetők és másként gondolkodók megvitatták a Közép- és Kelet-Európai egyházak jövőjét.

A CSI 1991 óta működik Magyarországon Viz Péter vezetésével. A CSI-Magyarország Alapítvány 2005-től hivatalosan bejegyzett közhasznú szervezetként tevékenykedik.

Daniel Williams több mint 30 éven át volt a Washington Post, a Los Angeles Times és a Bloomberg News című világlapok tudósítója a Közel-Keletről, Európából, Oroszországból és Latin-Amerikából. Jelenleg a New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet Vészhelyzetek részlegét vezeti. Kutatásainak középpontjában az Oroszországban, Közép-Amerikában, Nigériában és az észak-afrikai úgynevezett „arab tavasz” során elkövetett jogsértések állnak.

„Tudósító vagyok. Több mint 30 évet töltöttem Kínában, Délkelet-Ázsiában, Közép-Amerikában, Mexikóban, a Közel-Keleten, Európában és Afrikában. Szemtanúja voltam számos kis helyi összecsapásnak a hosszú időn át tomboló háborúkig.

2015 decemberében megjelent Forsaken: The Persecution of Christians in Today’s Middle East című könyvem bemutatja, miként pusztítja el a terjedő iszlám fundamentalizmus a keresztény kisebbségeket.”

Orientalista.hu – CSI Magyarország

Címkék: , , , , , ,






Back to Top ↑