Irán

2018. 11. 16.

Rouhani szerint Washington rossz utat választott a szankciókkal



Az Egyesült Államok rossz utat választott azzal, hogy szankciókat vezetett be Iránnal szemben, és vereséget fog szenvedni – jelentette ki szerdán az iráni elnök.

Washington múlt hétfőn léptette hatályba a megújított szankciókat az iráni olajszektor ellen, amivel arra akarja rákényszeríteni Teheránt, hogy szigorúbban korlátozza atomprogramját, hagyjon fel a ballisztikus rakéták fejlesztésével, és ne folyjon bele a szíriai, iraki, libanoni és jemeni konfliktusba.

Ha az Egyesült Államok valóban regionális stabilitást akar, akkor helytelen utat választott. Ha tényleg őszinték és tisztelik az iráni népet, akkor nem ez a jó út – mondta Rouhani a Tasznim iráni hírügynökség jelentése szerint. John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden úgy fogalmazott, hogy Washington „vasmarokkal” fogja végrehajtani a büntetőintézkedéseket.

Recesszió lesz, összeomlás nem

Az iráni gazdaság megszenvedi, de valószínűleg átvészeli az amerikai szankciókat. Elemzők szerint a gazdaság teljesítményének visszaesésére lehet számítani, de összeomlás nem várható – derül ki a Reuters hírügynökség gazdasági elemzéséből. Miközben az amerikai szankciók valószínűleg recessziót okoznak Iránban jövőre, a csökkentett, de továbbra is jelentős mennyiségű olajexport révén elemzők szerint elkerülhető az összeomlás. A gazdasági problémák enyhítésének reményében iráni tisztviselők arra utaltak, elképzelhető, hogy Teheránnak kedvezményes áron kell eladni az olajat, hogy vásárlókat vonzzon. Az is lehetséges, hogy az iraki hatóságok speciális váltókon keresztül kedvezőbb árfolyamon adnak el dollárt az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek vagy egyéb fontos termékek importőreinek.

IMF-előrejelzések szerint az iráni gazdaság 2018-ban 1,5 százalékkal, 2019-ben pedig 3,6 százalékkal fog zsugorodni a csökkenő olajbevételek miatt. A Világbank becslése szerint az infláció 2017-2018-as szintjéről (9,6 százalék) 23,8 százalékra ugrik 2018-2019-re, 2019-2020-ra pedig 31,2 százalékra. Az iráni olaj legnagyobb vásárlói (Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea) 180 napra mentesültek az amerikai szankciók alól. Ezek az országok, amelyek az iráni olajexport 80 százalékát veszik fel, még vásárolnak iráni nyersolajat, de fokozatosan csökkenteniük kell az Iránból származó importot.

Még jó lesz a napi 800 ezer hordó is

Az iráni olajexport 1,82 millió hordóra rúgott októberben a Kpler energiapiaci adatokat gyűjtő és elemző francia vállalat statisztikái szerint. Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú iráni tisztviselői azt hangoztatta, hogy akkor is működtetni tudják a gazdaságot, ha az export napi 800 ezer hordóra esik vissza. A szankciók ugyanakkor mindenképpen felborítják Irán állami költségvetését, növelik az egyébként is magas inflációt, illetve a munkanélküliségi rátát, összességében nehezebbé teszik az átlagos emberek életét. Az idei iráni költségvetést hordónként 57 dolláros átlagárra alapozták, ám az utóbbi hetekben jelentősen csökkent a kőolaj világpiaci ára.

Május óta – amióta Trump bejelentette az Egyesült Államok kivonulását az egyezményből – a kenyér, a főzőolaj és egyéb termékek ára jelentősen emelkedett, az iráni valuta értéke pedig csökkent. Az iráni riál gyengülése egyes importtermékek árát az égbe emelte, egyúttal ellehetetlenítette egyes vállalkozások működését. Az Iránban működő kis üzletek és gyárak közel 70 százaléka zárt be az utóbbi hónapokban nyersanyag- vagy keményvaluta-hiány miatt.

TRT, MTI

, , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com