2015. 08. 21.
Szíria: Egy aleppói keresztény hétköznapjai
2015. 08. 21.
A több mint 2,5 milliós Aleppo keresztényeinek kétharmada elmenekült. Az egyház alkalmazásában álló Fadi, aki egyébként a CSI projektpartnere, a nélkülözés, a bizonytalanság és az életveszély ellenére most itt kitart és segíti hittestvéreit.
Fadi (biztonsága érdekében álnevet használunk) meséli: „48 óránként mindössze 1 órán át van vizünk. 24 óránként csak 1 óráig kapunk áramot.” Ezek Aleppo mindennapjaihoz tartoznak – és még nem is a legrosszabbak.
Aleppo valamikor Szíria második legnépesebb városa volt Damaszkusz után. Ma szinte teljesen romokban hever.
Aleppo két részre szakadt: az egyiket a kormány ellenőrzi, a másik viszont a lázadók kezére került. Fadi egyházi alkalmazott, akinek a segélyprogramját a CSI finanszírozza. A fiatalember az Aszad rendszer által irányított városrészben él. „2014 májusa volt a legrosszabb – emlékszik vissza. – Akkor az Iszlám Állam (IS) 200 méterre megközelítette a templomunkat.” Állandóan a dzsihádisták betörésétől rettegtünk.
A legtöbben elmenekültek
Sok muzulmánnal együtt Aleppo keresztényeinek kétharmada is elmenekült. A kép még tragikusabbá válik, ha megismerjük az ő családi történetüket. Az itteni keresztények gyakorlatilag mind az 1915-ös népirtás túlélőinek leszármazottai. Miközben a Törökországból Szíriába tartó halálmenetekben százezrek pusztultak el nyomorultul, a túlélők Aleppóban és a környéken telepedtek le.
„A jól képzett keresztények már kivétel nélkül elhagyták a várost” – folytatja Fadi. Mára csak az idősek, mozgáskorlátozottak és betegek maradtak. A keresztények háromnegyede (több mint 1,7 millió) elhagyta Szíriát. „Libanonba, Svédországba, Ausztráliába, Belgiumba, Németországba vagy az USA-ba vándoroltak ki.” A templomban alig látni gyerekeket. „De milyen jövőjük is lenne itt?” – teszi föl a költői kérdést Fadi.
„Nekem itt a helyem”
Fadi eddig – az életveszély és a súlyos nélkülözés ellenére – kitartott Aleppóban. Az emberrablásoktól való félelmében azonban délután 4 óra után már nem meri elhagyni a házat. Állandó fenyegetettségben kénytelen élni. Mivel legnagyobb fiát szintén megfenyegették, a családját egy éve Bejrútba (Libanon) menekítette. Fadi elkötelezte magát keresztény hittestvérei mellett. „Nekem maradnom kell.” De tudni akarja: „A Nyugatot nem aggasztja, hogy a Közel-Kelet keresztényeinek el kell hagyniuk a hazájukat?”
Orientalista.hu – CSI Magyarország