Alig nevez ki Trump nagyköveteket
2017. 06. 29.
A szokásosnál lassabban halad Donald Trump elnöksége alatt az amerikai külképviselet-vezetők jelölése és kinevezése; alig maroknyi misszióvezető foglalhatta csak el eddig az állomáshelyét.
Budapesten – ahová 1994 óta politikai kinevezetteket küldenek Washingtonból – január óta nincsen amerikai nagykövet, így a jövő hétfői, nemzeti ünnepi fogadás házigazdája is az ideiglenes ügyvivő lesz.
Az év eleje a szokásos ideje annak, hogy az új elnök nagyköveteket jelöljön, akiket a szenátus a tavasszal jóváhagy, így még a nyár kezdete előtt elfoglalhatják állomáshelyüket – nyilatkozta a Magyar Időknek korábban Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet, aki Budapesten is szolgált diplomataként.
Ám egyre többeknek tűnik fel: ez az időrend – mint egyébként Donald Trump esetében sok minden más – az idén borulni látszik: az elnök eddig 20 képviselő-vezetőt jelölt, míg elődje, Barack Obama azonos időszak alatt 40-et, George W. Bush pedig 27-et. Mindössze 6 Trump-kinevezettet hagyott jóvá a szenátus: egy-két kulcsposzton, így az ENSZ-ben, Kínában vagy Izraelben képviselheti új vezető az amerikai diplomáciát. – Mikor érkezik az amerikai nagykövet? Csak az ősszel, talán… – kesergett tegnap a milánói Corriere della Sera.
„ A nagykövetek hiánya, azzal párosulva, hogy a külügyminisztériumban is csontváznyi vékony a vezetőség, azt jelenti: a külföldi kormányok gyakran tanácstalanok, hogyan fejtsék meg Trump csapatának ideológiai és politikai lépéseit.” – írta szerdán a Politico. A lap két tényezőnek tudja be, hogy ilyen lassan mennek a kinevezések. Az egyik, hogy a Fehér Ház és a kormányzat más részei gyakran huzakodnak azzal kapcsolatban, ki lehetne a legjobb jelölt, az elnök pedig szeret mindent maga láttamozni. Az amerikai gyakorlatban egyébként a nagykövetek az elnök személyes képviselői külföldön.
Egy további szempont, hogy a misszióvezetők nagyjából 30 százaléka politikai kinevezett; ők rendszerint vezető kampánytámogatók, akiknek az elnök így rója le a háláját, ahogyan például Obama is tette. Ám Trump jóval kevésbé támaszkodott ilyen adományozókra, mint Obama.
A július 4-i nemzeti ünnep általában választóvonal a diplomáciai naptárban; megkezdődnek a szabadságolások. A szenátus július vége és szeptember eleje között tart nyári szünetet. Az elnök ugyan ekkor is kinevezhet – szenátusi jóváhagyás nélkül – nagykövetet, de csak ideiglenesen. Budapesten Colleen Bell, Obama utolsó itteni nagykövete január 20-án utazott el hazánkból; azóta a Szabadság téri képviseletet David Kostelancik vezeti ügyvivőként. Trump idején az ilyen helyzeteket sem mindenki bírja jól: nemrég azonnali hatállyal felmondott például a pekingi ügyvivő, tiltakozásul az ellen, hogy az elnök felmondta a párizsi klímamegállapodást; az illető meg sem várta az új nagykövet kiérkezését.
„Már egy hónappal ezelőtt vártuk a jelölést, de valami közbejött. Most bármikor esedékes.” – nyilatkozta három hete a Magyar Időknek Bell lehetséges utódjával kapcsolatban Connie Mack, hazánk érdekeinek megbízott washingtoni képviselője. Érdemi fejlemény azóta sem történt. Ha karrierdiplomata, nem pedig újabb politikai kinevezett érkezik fővárosunkba, az 1994 óta példátlan lenne.
Pedig a kétoldalú kapcsolatok több megfigyelője is szorgalmazta már, hogy a sokszor kényes Budapest–Washington-viszonyt egy, a térségünket jól ismerő karrierdiplomata segíthetné a legjobban. Mindeközben hazánk washingtoni nagykövetségének élén is váltás esedékes a nyáron: Szemerkényi Réka helyére Szabó László külügyminiszter-helyettes lép.
Orientalista.hu – Magyar Idők
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
