Gazdaság

2015. 07. 10.

Egymillió munkahely kerül veszélybe a Szabadkereskedelmi Egyezmény, a TTIP miatt



Még mindig elég elhanyagolható mértékű az emberek tájékozottsága az Egyesült Államok és az Európai Unió között tervezett gazdasági szerződés, Szabadkereskedelmi Egyezmény(TTIP) ügyében, és nem véletlenül. Washington és Brüsszel mindent megtesznek azért, hogy az utóbbi évek legfajsúlyosabb törvénytervezete minimális publicitást kapjon.

A készülő szerződés minden, csak nem kereskedelmi egyezmény. Valójában egy eszköz arra, hogy a multinacionális vállalatok minden eddiginél nagyobb hatalmat kapjanak.

A TTIP-t megalapozó tárgyalások zárt ajtók mögött, a nyilvánosságtól elzárva zajlanak. Minden dokumentum, amely az Egyezménnyel kapcsolatos, titkosítás hatálya alá tartozik. Az Európai Parlament képviselőinek egy zárt helyiségben lehetőségük van betekinteni az anyagba, , ahova sem telefont, sem kamerát, sem egyéb rögzítésre alkalmas eszközt nem lehet bevinni. A törvénytervezet elolvasása után nem nyilatkozhatnak annak tartalmáról. Amit a törvénytervezetről tudunk, az csak a médiába eddig kiszivárogtatott információk által jutott tudomásunkra.

Vegyük sorra az egyezmény legaggályosabb pontjait:

A munkanélküliség növekedni fog

A TTIP hívei által tett azon kijelentések, miszerint az egyezmény pozitív hatással van az EU és az USA foglalkoztatottságára, a szakemberek többségének véleménye szerint nem állja meg a helyét. A tárgyalások elején az Európai Bizottság által kiadott értékelés még egy millió munkahely elveszítésével számolt, amelyeknek kétharmada az EU-t sújtaná. A Tufts University 2014-es tanulmánya emellett EU-szerte a munkabér, az export, a GDP és a kormányzatok bevételeinek csökkenését vetíti előre.

Az Egyezmény következtében az európai munkaerőpiac is az amerikai szabályozatlanság irányába fog fordulni. A TTIP bevezetésének következtében sérülhetnek az európai munkavállalók jogérvényesítési lehetőségei, ugyanis az Egyesült Államokban a törvények leginkább a vállalatoknak kedveznek, a szakszervezetek lobbiereje pedig lényegesen kisebb európai társaikénál. Az Egyezmény következtében az európai munkaerőpiac is az amerikai szabályozatlanság irányába fog fordulni.

Az európai munkanélküliség a fiatalok körében egyes tagállamokban már így is 50% körül van, a TTIP hatására ez az arány pedig még tovább fog növekedni.

Az amerikai dolgozók már megismerkedhettek egy hasonló helyzettel, amikor 1994-ben bevezették az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), amelynek Mexikó, az USA és Kanada a tagjai. A szakszervezeteket azzal vették rá az Egyezmény támogatására, hogy meglebegtették előttük: a megállapodásnak hála újabb munkahelyek fognak létrejönni. Ezzel szemben a NAFTA következményeként nagyjából egymillió amerikai vesztette el az állását.

Megjelennek a génmódosított élelmiszerek

Az EU élelmiszerügyi szabályozásai a vállalatok első számú célpontjai között vannak. Az amerikai törvényekkel szemben, az EU-ban tiltott a genetikailag módosított növények (GMO), a hormonkezelt hús és egyes ártalmas permetezőszerek forgalmazása, illetve termesztése vagy előállítása. Ezeknek az engedélyezése az üzleti szféra számára elsődleges fontosságú. Az USA nyíltan kijelentette, hogy a TTIP-vel semlegesíteni kívánja az amerikai élelmiszerimportot korlátozó törvényeket.

A környezetvédelmi szabályok leépítése

Az egyezmény aláásná a jelenleg érvényben lévő európai környezetvédelmi szabályozást, amely az amerikainál lényegesen szigorúbb. Az európai törvények értelmében egy vállalatnak igazolnia kell, hogy az általa felhasznált kemikáliák biztonságosak és nem károsítják a környezetet. Amerikában ez fordítva van, a szabályozónak kell bizonyítania, hogy az adott vegyszer ártalmas. A különbség onnan is kitűnik, hogy az EU 1200 vegyi anyag használatát tiltotta be a kozmetikai termékekben, az USA alig egy tucatot. Az európai vállalatok örömmel fogadnák ezt a lazítást, mert a jelenlegi törvények, állításaik szerint, „igazságtalan hátrányba helyezik őket globális versenytársaikkal szemben”.

Az ukrán krízis miatt Európának kulcsfontosságú érdekévé vált, hogy csökkentse gáz- és olajfüggőségét Oroszországgal szemben, ennek következményeként az EU javaslatára a szerződés tartalmazni fog egy külön fejezetet energetikai témakörben. A TTIP megkönnyítené az amerikai palaolaj és a kanadai olajhomok Európába exportálását, aminek katasztrofális környezeti következményei lennének.

Az egészségügy és az oktatás privatizálása

Az USA nem titkolt célja továbbá a közszolgáltatások európai rendszerének privatizálása. Míg Amerikában az egészségügy is a vállalatok kezében van, és ezáltal a szegényebb rétegek teljesen kiszorulnak az orvosi ellátásból addig az öreg kontinensen ingyenes, állami egészségügyi kezelésben részesül minden rászoruló állampolgár. Ennek a rendszernek akarnak véget vetni. Az egészségügy mellett számíthatunk az oktatás privatizálására is, aminek hatására EU szerte gyermekek milliói szorulnának ki az iskolákból.

ISDS: a nemzetállamok halála

Az ISDS (Investor-State Dispute Settlement – magyarul) alighanem a legfélelmetesebb része a TTIP csomagnak. Ha elfogadják, a multinacionális vállalatok beperelhetnék a nemzetállamokat a törvénykezésből fakadó profitkiesés miatt. Mindezt úgy, hogy nem szükséges szerződésben állniuk az adott országgal, és a pereskedés nem az adott állam bírósága, hanem céges ügyvédekből(!) álló nemzetközi törvényszék előtt zajlana.

A múltban többször belevették az ISDS-t két állam közötti kereskedelmi szerződésekbe. Néhány példa arra, hogyan éltek vissza ezzel a multik:

– Németország a fukushimai atomkatasztrófa után leépítette nukleáris erőműveit. A svéd Vattenfall energetikai vállalat ezután 3,7 milliárd euróra perelte be a német államot a céget ért kár miatt.

–  A Philipp Morris beperelte Ausztráliát és Uruguay-t a dohányzás visszaszorítását célzó törvényeik miatt. A Philipp Morrisnak nem nyerte el a tetszését, hogy a cigarettadoboz 80%-át kell eltakarnia az egészségügyi kockázatokra felhívó figyelmeztetésnek.

A mai napig több mint 500 ilyen per zajlott világszerte, ebből 400 az utóbbi tíz évben.

Mit tehetünk a Szabadkereskedelmi Egyezmény ellen? Szavazz te is nemmel! Ja, várjunk csak… Brüsszel nem bízza amatőrökre az ilyen fontos döntéseket. Az istenadta nép maradjon kussban, majd ők megmondják nekünk, hogy mi a jó.

Orientalista.hu – Jack Fall

Címkék: , , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com