2021. 06. 04.
A centrista Jaír Lapid össze tudta boronálni a telepesek pártját egy arab párttal
2021. 06. 04.
Jaír Lapid, a magyar felmenőkkel rendelkező centrista izraeli politikus szinte csodát tett, amikor összeboronálta a telepesek jobboldali nacionalista pártját az arab kisebbség muszlim hagyományőrző pártjával.
Ha sikerül is megszavaztatni és felesketni a baloldali, centrista és jobboldali, sőt egy arab pártot is magában foglaló új kormányt, akkor szinte politikai csoda történik Izraelben, ha a kabinet tagjai közti szinte áthidalhatatlannak tűnő ideológiai különbségeket tekintjük.
Ennek a kormánynak a megszületése politikai bravúrt jelent, amelyet az a kifinomult tárgyalási készségeket és politikai érzékenységet mutató, 57 éves, és már közel tíz éve a politikai életben tevékenykedő Jaír Lapid hajtott végre, akinek tanulási nehézségei miatt nem sikerült érettségit szereznie.
Lapid felmenői magyar anyanyelvű zsidók voltak, édesanyja szülei Erdélyből költöztek a két világháború között Palesztinába, ahol nagyapja többek között a Maárív című újság egyik alapítója volt. Édesapja, a szintén újságíró, majd politikus, igazságügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztig eljutó Tomi Lapid pedig a Délvidékről származott.
Jaír Lapid iskolai kudarcai ellenére számos izraeli lapnál bizonyította be különleges íráskészségét, majd több televíziós csatornánál főműsoridők showmanjaként empatikus műsorvezetői adottságait. 2013-ban magyar fordításban is megjelent a Múlt és Jövő kiadó gondozásában Síron túli emlékeim című, édesapjáról írt életrajzi könyve.
Jaír Lapid kezdetben minden területen nehézségekkel küszködött, de talán bokszolói, sportolói múltja is segítette abban, hogy mindig fölálljon és újrakezdje, soha nem adta fel elképzeléseinek megvalósítását.
Népszerű médiaszemélyiségként érkezhetett számos könyv, színdarab és saját hétvégi rovat után 2012 januárjában saját, Van Jövő (Jes Atíd) pártja megalakításával a politikai életbe.
Az izraeli politikusok megítélésében igen fontosnak tekintik a katonai múltat, de Lapid a hadseregben is “csak” a Bamahane (a Táborban) című katonai lap újságírójaként szolgált, miután elküldték páncélos egységétől az 1982-es libanoni háború alatt, mert asztmarohamot kapott, miután egy helikopter nyomában keletkező porfelhőbe lélegzett. Harcos katonai karrierjének hiányát számos alkalommal a fejéhez vágták, különösen az elit kommandókban szolgált politikustársai.
A centrista-liberális Van Jövő (Jes Atíd) rögtön megjelenése után meglepetésre 19 mandátumot szerzett a 120 tagú izraeli parlamentben, a kneszetben, és ezzel a jobboldali Likud után a második legnagyobb párt lett 2013-ban a törvényhozásban.
Lapid pénzügyminiszter lett Benjámin Netanjahu kormányában, amely két év múlva feloszlott az ingyenesen osztogatott, Netanjahu véleményét tükröző Iszrael Hajom című újság körüli botrány miatt. Ugyanis Lapid és az ellenzék követelte, hogy törvényi eszközökkel szüntessék be a lapot, mert az szerintük tönkretette a szabad izraeli médiapiacot.
A Jes Atíd azóta az ellenzék padsoraiban politizált, és az elmúlt két év első három választásán beolvadt a Kék-Fehér névvel megszülető centrista pártszövetségbe Beni Ganz volt vezérkari főnök irányításával.
Tavaly júniusban, a Netanjahu-Ganz koalíció megalakulása miatt Lapid és régi párttársainak jelentős része kivált a Ganz vezette Kék-fehérből, és ismét régi nevén, Van Jövőként indultak az idei, rövid időn belül negyedik választásokon, ahol március 23-án 17 parlamenti helyet szereztek, és ezzel a 30 mandátumos Likud után másodikok lettek.
Május 5-én Reuven Rivlin köztársasági elnök Lapidot bízta meg kormányalakítással, miután Netanjahunak nem sikerült kormányt alakítani az erre kapott 28 nap alatt.
Lapid a Netanjahut kormányfőként el nem fogadó pártokból az erre rendelkezésére álló négy hét utolsó óráiban sikeresen egységkormányt alakított szerda este, de ennek az volt az ára, hogy Naftali Bennett javára lemondott a miniszterelnöki székről választási ciklus első felére, hogy ezzel megakadályozza az újabb, ötödik választást és az ország kormányozhatatlanná válását.
Ha Lapid 2023 őszén átveszi az ország vezetését, akkor ő lesz Izrael első magyar származású miniszterelnöke. Már korábban is voltak izraeli kormányokban magyar anyanyelvű politikusok, Beni Ganz védelmi miniszter szülei is Magyarországról, illetve Erdélyből érkeztek a második világháború után Izraelbe, de eddig egyiküknek sem sikerült a kormány élére kerülni.
MTI