Aggasztónak tartják a nyugati országok a tálibok előrenyomulását
2021. 08. 15.
Afganisztáni offenzívájuk azonnali beszüntetésére szólította fel a radikális iszlamista tálibokat pénteken António Guterres ENSZ-főtitkár, aki figyelmeztetett, hogy “Afganisztán kicsúszik az ellenőrzés alól”.
“A hadiösvényen járók számára legyen világos a nemzetközi közösség üzenete: a hatalom katonai erővel való megszerzése vesztes ügy. Ez csak egy hosszú polgárháborúhoz vagy Afganisztán teljes elszigetelődéséhez vezethet” – szögezte le újságírók előtt Guterres.
A világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy megengedhetetlenek a polgári személyek elleni támadások és az emberi jogok lábbal tiprása Afganisztánban. “Felszólítom a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy vegye figyelembe annak pusztító hatását a polgári lakosságra” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a hasonló cselekmények háborús bűnök, és az azokat elkövetőket felelősségre kell vonni.
Guterres különösen rémisztőnek és szívet tépőnek nevezte azoknak a jelentéseknek az olvasását, amelyek szerint a tálibok visszatérésével felszámolják az afgán lányok és asszonyok nehezen megszerzett jogait.
A főtitkár szerint csak egy afgán vezetésű, tárgyalásos politikai rendezés biztosíthatja a békét. Hozzátette: az ENSZ eltökélt, hogy közre működjön egy ilyen rendezésben, biztosítsa valamennyi afgán jogait, és életmentő humanitárius segítséget nyújtson az egyre növekvő számú polgári személynek, akik erre rászorulnak.
Miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy befejezi katonai műveletét Afganisztánban, és megkezdte a csapatok kivonását, a tálibok a kormányerők ellen fordultak. Különböző információk szerint az iszlamista fegyveresek az ország területének 85 százalékát tartják a kezükben, beleértve Afganisztán Iránnal, Kínával, Pakisztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal közös határát. Az iszlamisták elfoglalták a tartományi székhelyek felét, közöttük a Kabultól 50 kilométerre fekvő Puli-Alám városát, Logar tartomány székhelyét.
Számos nemzetközi szervezet és állam – közöttük India, Kanada, Norvégia, Spanyolország és Finnország jelentette be, hogy csökkenti nagykövetsége létszámát, illetve ideiglenesen bezárja kabuli diplomáciai képviseletét.
Pentagon: “mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása
“Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.
“Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby. “Ez az a pillanat, amikor az afgánok egyesülhetnek, az ország vezetése és a hadsereg. A végkifejletnek nem kell elkerülhetetlennek lennie” – tette hozzá a szóvivő.
A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik.
Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros “jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: “Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat.”
A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. “Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.
A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. “Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek… Előnyben vannak a kiképzést tekintve, amelyet az elmúlt 20 év alatt nyújtottunk számukra. Megvannak az anyagi, fizikai és kézzelfogható előnyeik. Itt az ideje, hogy kihasználják ezeket az előnyöket” – mondta Kirby.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha “még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.
Csehország a repülőtérre menekítette diplomatáit az afgán fővárosból
Csehország vasárnap a kabuli nemzetközi repülőtérre menekítette az afgán fővárosban dolgozó diplomatáit – jelentette be Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter szombaton Prágában.
Kulhánek szerint a két cseh diplomata jelenleg a repülőtéren tartózkodik a cseh katonai rendőrség felügyelete alatt.
Prága a szövetségi erőktől kapott információk alapján és az ottani cseh nagykövet kérésére döntött diplomatái kimenekítéséről. A prágai sajtóban megjelent információk szerint a cseheket megfenyegették, ezért a külügy biztonsági okokból diplomatái evakuálása mellett döntött.
Jakub Kulhánek kérésére Andrej Babis kormányfő vasárnap estére összehívta a cseh nemzetbiztonsági tanács ülését is, amely megtárgyalja az afganisztáni fejleményekkel kapcsolatos problémákat.
Csehország már korábban úgy döntött, hogy támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők kötelelékében. A programról, amely anyagi segítséggel és szükség esetén menedéknyújtassal is számol, két hete döntött a cseh kormány.
Andrej Babis cseh kormányfő az ülés utáni sajtóértekezleten azt mondta: bizalmas anyagról van szó, ezért részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra. “A segítségnyújtást azonnal elkezdjük, a program hivatalos jóváhagyása megtörtént” – válaszolta újságírói kérdésre Babis.
A cseh sajtóban megjelent bizalmas értesülések szerint mintegy 30-50 emberről és családtagjaikról van szó. A NATO áprilisban közölte, hogy szeptember 11-ig kivonja békefenntartóit Afganisztánból. A cseh hadsereg 2002-ben kapcsolódott be a NATO afganisztáni békemissziójába. Az elmúlt két évtized alatt összesen 11 500 cseh katona szolgált Afganisztánban. A misszió során 14 cseh katona vesztette életét.
A brit miniszterelnök kizárta a katonai megoldás lehetőségét Afganisztánban
London, 2021. augusztus 13., péntek (MTI/dpa) – Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken kizárta a katonai megoldás lehetőségét a radikális iszlamista tálibok megerősödésének megakadályozására Afganisztánban, mindazonáltal úgy fogalmazott: “a brit katonák által hozott áldozatok nem voltak hiábavalóak” afgán földön.
Johnson a kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülését követően megerősítette, hogy a következő napokban hazaszállítják a brit nagykövetség alkalmazottjait az afgán fővárosból, Kabulból. Elmondta továbbá, hogy a kormány fokozza az erőfeszítéseket a brit erőket segítő afgán állampolgárok brit földre szállítása érdekében, akikre megtorlás várhat a tálibok részéről.
Az afgán állampolgárok kérelmének elbírálásában segédkező brit belügyi tisztségviselők csatlakoznak ahhoz a hatszáz brit katonához, akik Afganisztánba utaznak, hogy segítsenek a brit követségi alkalmazottak és állampolgárok hazaszállításában, miközben a tálibok fokozatosan körbezárják a fővárost.
A brit kormányfő újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a történtek “elkerülhetetlen logikus következményei” Joe Biden amerikai elnök azon döntésének, hogy szeptemberig befejezik az amerikai csapatkivonást.
Johnson közölte: Nagy-Britannia továbbra is együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak megakadályozása érdekében, hogy Afganisztán ismét a “nemzetközi terrorizmus táptalaja” legyen. Mindazonáltal elismerte, hogy nem tudtak megoldást elérni a harcmezőn. “Nyilvánvalóan nagyon nehéz, de mégis úgy gondolom, hogy az Egyesült Királyság rendkívül büszke lehet arra, amit Afganisztánban véghezvitt az elmúlt húsz évben” – fogalmazott.
MTI
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
