Az Egyesült Arab Lista még nem döntött Ganz támogatásról
2019. 09. 22.
Az Egyesült Arab Lista tagjai szombaton összeültek megvitatni annak a lehetőségét, hogy a Kék-Fehér vezetőjét, Beni Ganzot javasolják miniszterelnöknek Reuven Rivlin elnöknél, de nem jutottak döntésre.
A 12-es csatorna riportja szerint a a harmadik legerősebb lista Knesszetbe bejutott 13 képviselőjéből 10 támogatja az elképzelést.
“Komoly és mélyreható megbeszélés volt, de nem született döntés,” mondta Ahmad Tibi kepviselő egy videóüzenetben, hozzátéve, hogy a pártot alkotó négy frakció vezetői vasárnap ismét találkoznak a végső döntés meghozatala érdekében.
Két másik képviselő, Ofer Kaszif és Aida Touma-Szliman, szintén cáfolta az izraeli médiában megjelent riportokat, mi szerint már döntésre jutottak.
Legutoljára 1992-ben fordult elő, hogy az arab pártok egy izraeli politikust támogattak, a Munkapárt vezetőjét, Jichák Rabint, aki a palesztinokkal való békével kampányolt.
Ayman Odeh az Egyesült Lista vezetője is történelmi döntésnek nevezte egy videóüzenetben a lehetőséget, hangsúlyozva, hogy végső döntés még nem született.
“Az arab polgárok támogatása nélkül Netanyahu nem szenved vereséget. De ugyanakkor, támogathatjuk-e Ganzot a semmiért cserébe?”
Odeh szerdán azt nyilatkozta a katonai rádiónak, hogy fontolóra veszi, hogy Reuven Rivlin elnök előtt Ganzot fogja ajánlani a koalícióalakításra, de hangsúlyozta, hogy
„alapvető követelményeink vannak, és ezek alapján fogunk dönteni.”
A lista vezetői hétfőn találkoznak Rivlinnel, az elnök vasárnap este kezdi a kétnapos konzultációkat.
Juszef Dzsabarin szombaton azt nyilatkozta az Izrael Rádiónak, hogy az igények között szerepel az Izrael és a palesztinok közötti békefolyamat újraindítása, az izraeli arab közösség helyzetének javítása és a zsidó nemzetállami-törvény megsemmisítése.
Azt is megjegyezte, hogy a pártok csak konkrét ígéretek megtétele után támogatták Rabint, míg Ganz felől még nem érkezett hír.
Odeh azonban később megerősítette, hogy beszélt Ganzal, és egyértelművé tette, hogy pártja nem csatlakozik semmilyen koalícióhoz, és ő maga az ellenzék vezetője akar lenni.
A négy arab párt az áprilisi választásokon Hadas-Ta’al és Ra’am-Balad formációban indult, de egyik sem javasolt senkit miniszterelnöknek.
“A legnehezebb választási perióduson vagyunk túl, amit a miniszterelnök vad felbujtása jellemzett. Izrael létrehozása óta nem volt ilyenre példa,” mondta Odeh áprilisban Rivlinnek, majd utalt az arab közösségek szavazóhelyiségeiben elrejtett kamerákra, melyeket szerinte azzal a céllal helyeztek el, hogy eltántorítsák az izraeli arabokat a voksolástól.
Rivlin elnök feladata kinevezni a kedden megválasztott 120 képviselő egyikét Izrael következő miniszterelnökének. A kijelölt törvényhozónak ezután össze kell állítania egy koalíciót a Knesszet-tagok többségének támogatásával.
Az elnök először meghallgatja a pártok javaslatait a miniszterelnök személyére vonatkozóan, majd találkozni fog az ajánlott jelöltekkel.
Rivlin korábban ígéretet tett, hogy meg fog tenni mindent, ami a hatalmában áll, hogy megakadályozza egy újabb, harmadik, választás kiírását.
Bár hivatalos végleges eredmény még nincs, a szavaztok 99 százalékának feldolgozása alapján a Beni Ganz ex-vezérkari főnök vezette Kék-Fehér lett a legnagyobb párt 33 székkel, míg a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette Likud 31 mandátumot szerzett. A Ganz vezette centrum-baloldal és az arab pártok 57 széket, míg a Netanjahu vezette jobboldal 55 széket kapott. A királycsináló Avigdor Liberman Jiszráel Beitenu pártja pedig 8 mandátumot kapott.
Mind a Kék-Fehér mind a Likud győzelmet hirdetett, bár egyikük sem tudna kormányt alakítani, ha blokkokban gondolkodnak. A Liberman követelte egységkormányt pedig mindketten másképp képzelik el.
A hagyomány szerint a legnagyobb párt vezetője, jelen esetben Ganznak, kéne először lehetőséget kapnia a kormányalakításra.
Netanjahu szerdán összehívta szövetségeseit, a jobboldali és ultraortodox pártok vezetőit, és megszerezte 55 széket jelentő támogatásukat, és megállapodott velük, hogy a koalíciós tárgyalásokat egyesített blokként fogják lefolytatni. Netanjahu reményei szerint Rivlin őt fogja megbízni először a kormányalakítással de ha ez nem is sikerül, a paktum megakadályozza Ganz sikeres koalicióalakítását.
Az izraeli elnök által kijelölt képviselőnek 28 nap áll majd rendelkezésre, hogy összeállítsa a koalíciót és megnyerje a bizalmi szavazást. Ha az idő kevésnek bizonyul, 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.
Ha a határidő lejártáig nem alakul kormány, az elnöknek két lehetősége van és 3 napon belül választania kell egyet. Az első lehetőség egy másik Knesszet-tag megbízása, aki bárki lehet, kivéve az a személy, akinek már megvolt a lehetősége, de nem járt sikerrel. A második opció a Knesszet elnökének informálása arról, hogy nincs esély a kormányalakításra így az új választások megtartása elkerülhetetlen.
Az elnök a döntés meghozásához ismét konzultációra hívja a frakciók képviselőit.
Azonban ha az elnök tájékoztatja a Knesszet elnökét, hogy nem hiszi, hogy egy másik Knesszet-tag kormányt tudna alakítani, a Knesszet-tagok összegyűjthetnek 61 aláírást, és kérhetik, hogy a Knesszet 120 tagja közül bárki, köztük azok is akiknek már megvolt rá a lehetőségük, megbízást kapjon a kormány létrehozására.
Mindeközben a Knesszet, párhuzamosan az elnöki hatáskörrel, törvényt hozhat a Knesszet feloszlatására. Ha a Knesszet feloszlatására vonatkozó törvény második és harmadik olvasatát a Knesszet tagjainak többsége – legalább 61 – megszavazza, a kormányalakítás folyamata megszűnik. A Knesszet feloszlik és új választásokat írnak ki.
Újkelet nyomán
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
