Ferenc pápa: A koronavírus-fertőzés veszélye ellenére vállalni kellett az iraki látogatást
2021. 03. 09.
Sok ima és elmélkedés után döntött úgy Ferenc pápa, hogy a koronavírus-fertőzöttek számának növekedése ellenére Irakba látogat, és arra utalt, hogy Isten megvédelmezi a vírus ellen azokat, akik hozzá fordulnak. A katolikus egyházfő erről hétfőn beszélt útban Róma felé a pápai repülőgép fedélzetén, az őt kisérő újságírók előtt megerősítve, hogy szeptemberben Budapestre utazik.
Az iraki látogatással kapcsolatban elmondta: megértette, hogy egyes konzervatív katolikusok “az eretnekség irányába tett lépésként” értékelik majd Ali Asz-Szisztáni síita nagyajatolláhhal tartott találkozóját, de néha vállalni kell a kockázatot a vallások közötti kapcsolatokban.
A 84 éves Ferenc pápa, aki mintegy 50 percen át állva beszélt, beismerte, hogy több mint egy éves szünet után tett első külföldi látogatása jobban kifárasztotta, mint a korábbiak. “A 84 évnek megvannak a következményei” – mondta, hozzátéve, nem tudja, hogy lassulnak-e majd a látogatások.
Az elmúlt két hónapban Ferenc pápát ismét isiásza kínozta, de nem halasztotta el a történelmi iraki látogatást.
A repülőgépen kijelentette azonban, hogy úgy érezte, “újjászületett”, miután börtönben érezte magát a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején.
Míg a zárt körben tartott pápai rendezvényeken betartották a maszkviselés és a távolságtartás szabályait, vasárnap este az észak-iraki Erbíl stadionjában tartott misén ezrek – mindenekelőtt fiatalok – vettek részt, és többségük nem tartotta be az előírásokat.
Az utazás egyik csúcspontja a Nedzsefbe, a síiták szent városába tett látogatás volt, ahol Ferenc pápa találkozott a 90 éves Szisztánival, az iraki és a külföldi síiták első számú vezetőjével.
“Egyes bírálók azt fogják mondani, hogy a pápa nem bátor, hanem meggondolatlan, hogy a katolikus dogmák ellen cselekszik, ami egy lépésnyire van az eretnekségtől” – mondta a pápa a találkozóról.
A katolikus egyházfőt az elmúlt időszakban sokat bírálták a moszlim világ felé történt nyitás – egyebek mellett a 2019-ben tett abu-dzabi látogatása során az egyiptomi szunnita al-Azhar egyetem és vallási központ nagyimámjával aláírt, a vallásközi testvériségről szóló közös dokumentum – miatt. Ez volt az első pápai látogatás az Arab-félszigeten, ahol az iszlám legszentebb helyei találhatók.
A pápa elmondta, hogy “szerény embernek, nagy bölcsnek, Isten emberének” találta Szisztánit, és a találkozó “jót tett a lelkének”.
Vasárnap Moszulban a pápa az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet megszállása (2014-2017) idején a romokban heverő városban élő moszlimokkal és keresztényekkel találkozott. Újságírónak elmondta, hogy a Moszulban tett látogatás – ahol a hihetetlen kegyetlenség nyomán romba dőlt házak és a régi templomok helyén tátongó kráterek fogadták – megrázta őt.
A pápa a nemzetközi nőnap alkalmából bírálta a nőkkel szembeni bánásmódot is. Példaként említette, hogy az IÁ rabszolgaként árulta a jezidi nőket.
A katolikus egyházfő hozzátette, hogy nagyon szeretne rövidesen Libanonba látogatni, hogy szolidaritását fejezhesse ki minden vallás ott élő képviselőivel.
Ferenc pápa az őt kisérő újságírók előtt bejelentette, hogy szeptemberben Budapestre utazik, hogy részt vegyen az eucharisztikus világkongresszus zárómiséjén.
“Budapest csak két órányi autóútra van Pozsonytól. Miért ne látogassam meg a szlovákokat is?” – tette hozzá.
A pápai repülőgép hétfő délben szállt le Rómában.
MTI
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Keresztény milíciát támadtak a törökök Szíriában →
