Jogvédők szerint az Iszlám Állam ellehetetlenítette az iraki jazidik megélhetését

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet az iraki jazidik ellen elkövetett több ezerszeres gyilkosság mellett azzal is vádolja az Iszlám Államot egy csütörtökön megjelent jelentésében, hogy a terrorszervezet módszeresen ellehetetlenítette a kisebbség megélhetését.

Az iszlamisták kutakat és öntözőlétesítményeket mérgeztek vagy semmisítettek meg, termőföldeket és gyümölcsöskerteket tettek tönkre, elhajtották a jószágot és ellopták a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépeket, illetve egész térségeket aláaknáztak – sorolja a dokumentum.

Egy évvel azt követően, hogy a bagdadi vezetés katonai győzelmet hirdetett a terroristák kalifátusa felett, ezek a bűncselekmények továbbra is akadályozzák az elűzöttek visszatérését hazájukba – hangsúlyozta az Amnesty International.

Az Iszlám Állam szélsőségesei 2014. augusztus 3-án foglalták el a jazidik fellegvárát, az északnyugat-iraki Szindzsárt. A szunnita szélsőségesek az általuk sátánimádónak és hitetleneknek tartott jazidik közül az esetek többségében a férfiakat meggyilkolták, a nőket megerőszakolták, megkínozták és eladták szexrabszolgának. Az elrabolt gyerekeket később gyilkolásra képezték ki. Az ENSZ szerint a dzsihadisták tette kimerítette a népirtás fogalmát.

A dzsihadisták „felperzselt föld”-taktikája háborús bűncselekménynek tekintendő – emeli ki az Amnesty jelentése, amely főleg a falusi közösségek helyzetére összpontosít.

A dzsihadisták elleni harc kizsigerelte Irak mezőgazdasági termelését, amely jelenleg 40 százalékkal alacsonyabb a 2014-es szintnél, miközben a lábasjószág 75 százaléka eltűnt.

„Az iraki vidéken okozott károk vannak olyan súlyosak, mint a városokban véghez vitt pusztítás, de a konfliktus Irak vidéki lakosságára gyakorolt következményeiről nagyrészt megfeledkeztek” – mondta Richard Pearshouse, az AI vezető válságtanácsadója. „A dzsihadisták szándékos és féktelen pusztítást hajtottak végre Irak vidéki térségeiben” – húzta alá.

A jelentés kiemeli, hogy a visszatérőkre milyen hatást gyakorolt a pusztítás mértéke. „Semmi sem maradt” – mondta Madzsdal, a Szindzsár hegyvidéktől délre fekvő egyik település lakója az Amnestynek.

„Volt száz olívafánk, de amikor mentem megnézni, közel s távol egy darab fát nem láttam. Kivágták és eltüzelték őket … Nem akarták, hogy visszatérhessünk a földünkre” – sérelmezte a földműves.

A házakban okozott károk és a földön ejtett sebek kulcstényezők abban, hogy elhúzódó problémát jelent az otthonukból elkergetett Irakiak millióinak helyzete – közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) iraki missziójának vezetője. „Több százezer iraki család továbbra is menekültként él, és jelentős akadályok nehezíti hazatérésüket” – mondta Gerard Waite. „A menekült, illetve a hazatérő közösségek gyakran sebezhetőek, és humanitárius támogatásra van szükségük ahhoz, hogy újból biztosítani tudják megélhetésüket” – fűzte hozzá.

Az Iszlám Állam kegyetlenkedéseit látva közel 400 ezer ember – csaknem az egész közösség – elmenekült, míg a szélsőséges iszlamisták által bekerített térségben rekedtek százai haltak éhen és szomjan.

A szindzsári térség nagy részét 2015 novemberében foglalták vissza az iraki kurd fegyveresek.

Augusztus eleji adatok szerint több mint 300 ezer jazidi él Irakban, azon belül az észak-iraki kurdisztáni régióban, legtöbbjük menekülttáborban. A vallási kisebbség közel 70 ezer tagja tért vissza otthonába. Az EFE spanyol hírügynökség augusztusi jelentése szerint a visszatérteket fenyegető legnagyobb veszély a dzsihadisták által hátrahagyott hatalmas mennyiségű akna, miközben a visszatért jazidik mindennapos küzdelmet folytatnak alapvető táplálkozási, egészségügyi és oktatási szükségleteik kielégítéséért.

Magyar Idők, MTI

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑