Cadmus fordítás Cadmus
Interjú

2018. 07. 20.

Iráni külügyminiszter: “az európaiak kaptak tőlünk időt”

2018. 07. 20.

Senki sem hitte volna, hogy az iráni nukleáris atomegyezmény harmadik évfordulóján az átfogó közös cselekvési terv végnapjait fogja élni. Mivel az Egyesült Államok Donald Trump döntését követően kivonult az atomalkuból, az EU, Kína és Oroszország kinyilatkoztatták: feltett szándékuk, hogy Irán eleget tegyen az egyezményben foglaltaknak. Vajon elegendőek lesznek ezek az erőfeszítések életben tartani az egyezményt?

Szaid Dzsafari, az Euronews munkatársa Teheránban Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel együtt kereste erre a választ.

 Az Egyesült Államok döntését követően mintha nem tűnne túl elégedettnek az EU-val folytatott tárgyalásokkal…

Egy olyan csomagot kaptunk, amely nem kielégítő. Most az európaiakkal dolgozunk. A munka folyik és ez a legjobb lehetőség. Az európaiak kaptak tőlünk némi időt és tapasztalunk is politikai elkötelezettséget részükről. Láttunk olyan technikai intézkedéseket, amelyek augusztusban életbe is lépnek. De ez kevés. Két nagyon fontos időkorlát van. Az egyik az amerikai szankciók első sorának életbe lépése, ami ugye augusztus. És ott van a következő csoportjuk, ami novemberre várható. Meglátjuk, hogyan cselekszik Európa, és mi annak megfelelően fogunk. Egyedülálló tervünk van.

Milyen garanciára van szükségük?

Egyértelműen látható, hogy az Egyesült Államok nyomása alatt, abban a légkörben, amit Amerika próbál gerjeszteni, több európai résztvevő kezd el visszavonulni. Európának muszáj ezzel szembesülnie, amennyiben tényleg érdekelt a szerződés életben tartásában, amennyiben európai partnereink tényleg ezt szeretnék. Akkor fel kell legyenek készülve arra, hogy belefektessenek, hogy áldozatot hozzanak érte. Nem szabad, hogy kizárólag Irán legyen, aki az áldozatokat hozza. Bankokat szeretnénk látni, számlanyitásokat, azt, hogy kisvállalkozások érkeznek Iránba, és így tovább, és így tovább.

Hogyan tudná megoldani a problémát az EU, az európai országok?

Ha hisznek abban, hogy valójában továbbra is egy globális rendszerben tudnak majd létezni, egy új globális rendszerben, amelyben egy ország hozza meg a végső döntést, és mindenki másnak követnie kell azt. Vagy nem is egy ország hoz döntést, hanem egy személy, vagy csoport dönt saját érdekei szerint, és elvárja, hogy mindenk imás fogadja azt el és tartsa azt be.

Nézzük csak Donald Trump elnök és Vlagyimir Putyin találkozóját, ami után aggodalmas találgatások indultak el, miszerint az amerikai elnök nem is feltétlenül saját országa érdekeit nézi. Még ha szem előtt is tartaná az amerikai érdekeket, az európai fél vajon elfogadná-e, hogy amerikai érdekek domináljanak globális gazdasági döntések meghozatalánál? Készen állnak arra, hogy elfogadják?

Vagy készen állnak, hogy ellenszegüljenek? Erre kell válaszolniuk az európia vállalatoknak, no meg az európai kormányoknak. Az együttműködésnek számos formája létezik. Európában nem csak olyan vállalatok vannak ,amelyben amerikaiak a részvényesek. Nagyon sok olyan vállalat van, amely nincs kiszolgáltatva az Egyesült Államok kénye-kedvének.

Putyin és Trump Finnországban ültek le egymással. A híreket elnézve, Szíriával kapcsolatban megállapodtak. Aggasztónak tartja ezt, vagy sem?

Irán és Oroszország segített a szíriai népnek és teszik ezt mindaddig, amíg csak szükség van rá. De a végén a szíriaiak lesznek azok, akik döntenek. Jó kommunikációnk van Moszkvával és a szír kormánnyal is, és ezt a jövőben is szándékunkban áll fenntartani. Ez a célunk, ahogy ez az Orosz Föderáció célja is: harcolni a szélsőségek, a terrorizmus ellen. Ha Trump elnök már saját érdemeit nézi, akkor az Iszlám Állam támogatását is ideje lenne elismernie. Ugyanis tény, hogy amerikai fegyverek kerültek a dzsihadisták kezébe, ezt nyugati források támasztják alá bizonyítékokkal.

Olyat is hallani lehetett a hírekben, hogy az orosz energiaügyi miniszter azt mondta, iráni olajért egyéb termékeket szállítanának Iránnak…

Ez egy nagyobb csomag része, melynek lényege az Irán és Oroszország közötti együttműködés. Ebbe sok minden beletartozik, orosz befektetések az iráni energiaszektorba, részvétel az iráni infrastrukturális fejlesztésekben, olajügyi- és kereskedelmi együttműködés. Ez jókora együttműködési csomag köztünk és az oroszok között, de nem hiszem, hogy az is része lenne, hogy olajat adunk el nekik és cserébe egyéb dolgokat kapnánk. Ez egy sokkal nagyobb csomag annál, számos egyéb változóval, amibe az energiaügyi együttműködés is beletartozik, valamint annak lehetősége is, hogy Irán készpénzt kapjon.

Irán részéről többször elhangzott, hogy az átfogó közös cselekvési terv véget érésének a régió biztonságára lehetnek komoly következményei. Erről mi a véleménye?

Ez az, amin Európa jobban munkálkodik min Irán. Meg vannak róla győződve, hogy az átfogó közös cselekvési terv egy olyan dokumentum, amely egyszerűen megszüntethető, de nélküle csak nagyobb lesz a feszültség a régióban. Nekünk mindig a népünk biztonsága volt a legfontosabb.

Márpedig a biztonság belülről fakad és nem kívülről! Azt hiszem, bebizonyítottuk már, hogy a népünk ellenáll bármi fajta agressziónak, soha nem fogadja el, hogy valaki meggyengítse az országot, hogy aláássa a biztonságát és a területi integritását, netán leigázza Iránt.

Többször bizonyítottuk már, hogy kiállunk mindenki mellett, aki fenyegetve volt a régióban. Szövetségeseink, szomszédaink mindig is érezhették, hogy Irán felől nem kell tartaniuk fenyegetéstől. Persze voltak, akik próbálkoztak az ennek ellentmondó propaganda terjesztésével, de nagyobb sikereket nem értek el. Én úgy hiszem, a legjobb módja ezek kezelésének, ha a Perzsa-öböl térségében regionális párbeszédet folytatunk. Ez garantálja majd a követlen szomszédságunkban élők biztonságát.

Euronews

Megosztom:

, , , , ,




Back to Top ↑