Közel-Kelet

2018. 05. 31.

Muzulmánból katolikus pap – Paul Elie Checknoun története



Aliból lett Pál (Paul Elie), muzulmánból katolikus pap. Cheknoun atya élete nem egyszerű, ugyanis ha egy muzulmán Algériában keresztény hitre tér, az könnyen az életébe kerülhet. Közel volt a halálhoz, de sikerült elmenekülnie Belgiumba, ahol rájött, Isten katolikus papnak hívja. 2016-ban szentelték a touloni egyházmegyében, Franciaországban. Nem feledte azonban, hogy honnan származik, és Algéria püspökének kérésére missziós papként rendszeresen hazautazik annak ellenére, hogy ezzel komoly veszélynek teszi ki magát.

Az iszlámból áttértek többsége, félve az életveszélytől, nem vállalja az arcát nyilvánosan. Cheknoun atya az ő hangjuk is kíván lenni. Az atya a Le Figaro francia napilapnak adott interjújában mesélt megtérésének állomásairól és arról, hogy milyen veszélyek leselkednek azokra, akik ugyanerre az útra kívánnak lépni.

“Muzulmán családba születtem, és ebben a vallásban nevelkedtem. Fiatal koromtól kezdve zavart, ahogyan a Korán Istenről beszél. Az iszlám istene nagyon távoli. Nem engedi meg, hogy közel kerüljünk hozzá, inkább olyan isten, aki mintha csak arra lenne, hogy ha megszegjük a Korán törvényeit, megbüntessen. Kiábrándító volt szembesülni azzal, hogy az iszlámban minden a büntetéstől való félelemre épül.” – magyarázta az atya.

Testvérhúgának halála mélyen megrázta, annyira, hogy fellázadt az iszlám és Isten ellen. Elvesztette a hitét, és egy időre belemerült az ateista tanokba, miközben továbbra is iszlámhitű családjával élt. 1999-ben történt, hogy egy unokatestvére elvitte egy titkos keresztény gyülekezetbe, ahol először hallott Krisztusról. Amikor „a pásztor arról beszélt, hogy Jézus meghalt és feltámadt a bűneinkért, az mélyen megérintett” – meséli Pál atya. „Nagy melegség öntött el, és hallottam, ahogy Krisztus szól hozzám és azt mondja, hogy szeret engem. Szeretve éreztem magam Isten által! A félelmem szeretetté alakult! Sírtam a boldogságtól, és megtértem Krisztushoz, kereszténnyé lettem!”

Innen indult el minden. Elkezdett a titkos közösségbe járni, és 2005-ben megismerte Ismael testvért, aki a Szent János Közösség (egy 1975-ben, Franciaországban alapított szerzetesközösség, melynek tagjai az igazság szolgálatának szentelik magukat) tagja volt. Cheknoun atya ma is emlékszik, hogy ez a misszionárius testvér azért ment Algériába, mert „az Úr hívása arra inspirálta, hogy Isten szeretetét hirdesse a muzulmánoknak. Szavai és példája nyomán felfedeztem a katolikus egyházban rejlő mélységes gazdagságot, és tisztán éreztem a Szentlélek hívását arra, hogy katolikus pap és misszionárius legyek azért, hogy megismertessem az emberekkel, és különösen a hazámban, Algériában élő muzulmán testvéreimmel Jézus szeretetének mélységét”.

Amikor elterjedt a híre, hogy elhagyta az iszlám hitet és katolikusnak tért, halálos fenyegetések érték őt és a családját iszlám fundamentalisták részéről. A családja elfogadta a döntését. „A családom részéről felém irányuló tolerancia Isten különleges kegyelme volt, édesapám elfogadta a megtérésemet.

Kivételes eset az enyém, több olyan családot ismerek Algériában, akik kitagadták megtért családtagjaikat. Jézus Krisztus szeretete az egész családomat megérintette.”

2006-ban el kellett menekülnie: Belgiumban kapott menedéket, ahol 2007-ben bérmálkozott a Nyolc Boldogság Közösség támogatásával, és ettől a pillanattól változtatta a nevét Paul Elie-re.

2010-ben belépett a II. János Pál Misszionárius Testvériség (melynek karizmája elsődlegesen az evangelizáció) szemináriumába, amely a touloni egyházmegyében található. 2016-ban szentelték pappá, különleges körülmények között: a miseruháját saját, muzulmán édesapja adta rá a szentelés végeztével.

Napjainkban Cheknoun atya Algériában és Franciaországban felváltva teljesít papi és missziós szolgálatot. „Algériában plébános vagyok az ottani egyházmegye püspökének meghívására. De nem tudok mindig ott lenni. Odahaza papként a templomban tudok csak dolgozni, nagy szeretettel fogadom azt a nem kevés újonnan megtért keresztényt, akik eljönnek hozzánk. De nem megengedett, hogy a templomon kívül tevékenykedjek misszionáriusként. Ha kimegyek, nem viselhetek semmilyen vallási megkülönböztető jelet, ha mégis megtenném, azt kockáztatnám, hogy megtámadnak”.

Az atya arról is beszélt, hogy Algériában körülbelül kétszázezren tértek keresztény hitre a kilencvenes évektől kezdődően. „Az ország minden részén élnek keresztények, de leginkább Kabilia régióban (Kabilia északon található, földrajzilag része az Atlasz-hegységnek és határos a Földközi-tengerrel). Ott kicsit szabadabban élhetjük a hitünket. Algéria egyéb részein a megtért keresztényeknek rejtőzködniük kell” – mondja a 44 éves szerzetes pap.

Cheknoun atya beszámol arról, hogy tapasztalatai szerint „a keresztény hitre tért muzulmánoknak meg kell tanulniuk túlélni egy nagyon ellenséges társadalomban. Számolniuk kell azzal, hogy megtérésük miatt üldöztetést szenvednek, és nagyon gyakran a saját családjuk és barátaik is kiközösítik őket. Árulóknak és hitehagyóknak tartják őket”.

S4C news –  Puskás Balázs, religionenlibertad.com, communautesaintjean.com, wikipedia.org.

, , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com