Naftali Bennett a szélsőjobboldalról a politikai centrum felé mozdult
2021. 06. 04.
A várhatóan hamarosan megalakuló új izraeli kormány első félidejének miniszterelnöke, a Jobbra (Jamina) párt élén álló Naftali Bennett a szélsőjobboldalról a politikai centrum felé mozdult.
Naftali Bennett a modern ortodox zsidó vallási irányzat útmutatásai szerinti vallásos életmódot követ, de pragmatikus politikusként kész az együttműködésre az iszlám hagyományőrző Raam párttal és az LMBT-közösség (Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek) jogaiért is küzdő baloldali liberális Merec párttal, hogy ezzel megakadályozza az ötödik, s az esetleg utána következő további választási fordulókat, mert ez szerinte politikai katasztrófát jelentene Izrael számára.
Közben Izrael biztonsági követelményeire hivatkozva, a ciszjordániai telepesek álláspontját követi, miszerint a kétállami megoldás, vagyis az önálló palesztin állam létrehozása “öngyilkosság lenne” az ország számára.
Bennett Haifán született 1972-ben, San Franciscóból Izraelbe emigrált szülők harmadik fiaként. Gyermekkorában több évet töltött családjával Kanadában és az Egyesült Államokban, s anyanyelvi szinten beszél angolul, akárcsak a gyermek- és ifjúkorát nagyrészt Amerikában töltő Benjamin Netanjahu.
Ha felesküszik a Lapid-Bennett kormány, akkor Bennett lesz Izrael első vallásos életmódot élő, fején állandóan kipát hordó miniszterelnöke. Középiskolai éveit követően ugyan szekulárissá vált, s felesége ma sem vallásos, bár otthonukban négy gyermekükkel kóser konyhát vezetnek, és az utóbbi években ő is betartja a szombati munkavégzés tilalmát.
“Abban a pillanatban, amikor a Rabin-gyilkosság után azt láttam, hogy démonizálni kezdték a kipát hordókat, visszatettem a fejemre” – emlékezett egy izraeli vallásos hírportálon visszatérésére a vallásosság külső jeléhez.
Katonai szolgálatát a közvetlenül a vezérkari főnök alá tartozó különleges elit kommandóban, a szajeret matkalban töltötte, akárcsak egy generációval korábban Benjamin Netanjahu és bátyja, Joni Netanjahu, illetve Ehud Barak volt vezérkari főnök, védelmi miniszter és miniszterelnök.
A jeruzsálemi Héber Egyetemen szerzett jogász diplomát, majd néhány évre az Egyesült Államokba költözött, ahonnan Izraelben megalapított, Cyota nevű IT-cégének ügyeit intézte. A vállalatot 2005-ben 145 millió dollárért (mintegy negyven milliárd forint) adta el, s ezzel vagyonos emberré vált. Később, 2013-ban egy újabb high tech vállalkozását is piacra vitte 100-130 millió dollárért (mintegy 30 milliárd forint), s nem anyagi okokból, álláslehetőség miatt kezdett politikával foglalkozni.
2006 és 2008 között az akkor ellenzéki Likud-elnök, Benjamin Netanjahu kabinetfőnöke volt, ahol megismerkedett a mai Jobbra párt második emberével, a Netanjahu-irodát vezető szekuláris-jobboldali Ajelet Sakeddel.
2010-től két évig a Jesa-tanácsot, a ciszjordániai telepesek politikai vezető szervét irányította, majd Sakeddel megszerezték a kicsiny Zsidó Otthon nevű telepes párt vezetését, amely 2013-ban 12 helyet szerzett az izraeli parlamentben, a kneszetben.
A különböző Netanjahu-kormányokban számos miniszteri tárcát vezetett, volt diaszpóraügyi, gazdasági, oktatási és védelmi miniszter is a Likudtól jobbra álló pártja élén.
Az Új Jobboldal nevű, 2018-ban létrehozott pártjával nem jutott be a parlamentbe a 2019. áprilisi választásokon, de szeptemberben a később Jobbra névre változtatott jobboldali-telepes pártszövetséggel már visszaszerezte képviselői helyét.
A Netanjahu-Ganz koalíció idején ellenzékbe került, és a koronavírus-járvány idején élesen bírálta a kormánynak a járvány kezelése és a gazdasági károk enyhítése érdekében hozott intézkedéseit.
Idén a márciusi választások előtt a szavazatok maximalizálása érdekében Netanjahu bábáskodásával, Vallásos Cionisták néven új, a Likudnál jobboldalibb, főként a telepesekre építő párt jött létre, amely magában foglalja Itamár Ben Gvir eddig az izraeli parlamentben elfogadhatatlannak tartott, Meir Kahana tanait követő, szélsőségesen rasszista, arabellenes pártját is, amelynek szavazatai korábban elvesztek, mert soha nem lépte át a bejutási küszöböt.
MTI
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
