Pakisztán

2019. 01. 10.

Pakisztánban ötszáz imám állt ki a keresztény Asia Bibi mellett

„A vallás ürügyén gyilkolni szemben áll az iszlám előírásaival” – ezzel a kijelentéssel kezdődik az Iszlámábádi Nyilatkozat, amelyet a pakisztáni ulémák tanácsának ülésén írtak alá január 6-án.

Az egész országból több mint ötszáz imám írta alá a dokumentumot, amely egyértelműen elítéli a kisebbségekkel szembeni erőszakot és diszkriminációt, és arra szólít fel, tartsanak tiszteletben minden pakisztáni embert, vallási hovatartozástól függetlenül.

Ez nem kis lépés egy olyan országban, ahol a fundamentalisták kegyetlenül támadják a kisebbségben lévő vallások, felekezetek tagjait, különösen a keresztényeket, az ahmadikat és a síitákat. A káromlási törvényt gyakran önkényesen, a vallási kisebbségek üldözésének eszközeként használják. Ami még inkább rendkívülivé teszi a nyilatkozatot, az a mellékletként csatolt határozat, amely nyíltan hivatkozik Asia Bibire, a káromlási törvénnyel való visszaélés emblematikus áldozatára.

A 2009. június 9-én letartóztatott katolikus asszonyt bizonyítékok nélkül, azzal az ürüggyel ítélték halálra, hogy megsértette Mohamed prófétát. 3241 napig tartották fogva, amíg a legfelsőbb bíróság tavaly október 31-én meghozta a felmentő ítéletet. A Tehrík-i-Labaik mozgalomhoz kötődő szélsőséges csoportok azonban nem adták fel a küzdelmet, és perújrafelvételt kértek. Ezzel kapcsolatosan kéri az ötszáz imám az igazságügyi minisztériumtól, hogy abszolút prioritásként vizsgálják meg az esetet, hogy „megismertessék a közvéleménnyel a törvény szerinti igazságot”.

Szakértők szerint a perújrafelvétel csupán formalitás, hiszen ugyanazok a bírák járnának el, akik már meghozták a felmentő ítéletet. Amíg azonban ez nem következik be, Ászja Bibi sorsa bizonytalan marad: ugyan már kiszabadult a börtönből, de kénytelen titkos helyen rejtőzni, a hatóságok szigorú felügyelete mellett. Ez utóbbiak igyekeznek megvédeni a halálát kívánó szélsőségesektől. Majdnem három hónapja arra vár, hogy megkapja a vízumot, ami feljogosítja az ország elhagyására: ez az egyetlen lehetősége, hogy valóban szabadon élhessen, még ha száműzetve is. Egyelőre azonban kevéssé valószínű, hogy a hatóságok kiadják neki a vízumot a legfelsőbb bíróság ítélethozatala előtt.

Az imámok azt kérik a bíróságtól, hogy mihamarabb hozzon ítéletet. A nyilatkozat hét pontban, nyíltan vizsgálja a terrorizmus kérdését. Kimondja, nem csak az áll szemben az iszlám előírásaival, hogy a vallásra hivatkozva ártatlan embereket gyilkolnak meg, hanem az is, hogy egy vallási csoportot vagy szektát, bármi legyen is az, „hitetlennek” nyilvánítanak, és tagjait megfosztják alkotmányos jogaiktól, hogy saját kulturális, vallási előírásaik szerint élhessenek az országban. Ezért erőteljesen elítélik, hogy az állítólagos „hitetleneket” bírói eljárás nélkül kivégzik, ami különösen gyakori a káromlással megvádoltak esetében. Emellett határozottan elítélik a gyűlöletre buzdító szórólapokat, internetes felszólításokat és a radikális ulémák által kibocsátott fatvákat (vallásjogi határozatokat) is.

A dokumentum – elismerve, hogy Pakisztán soknemzetiségű és multikulturális ország – hangsúlyozza, hogy a kormány kötelessége „megvédeni a nem muszlimok életét és tulajdonát” és szent helyeiket. A dokumentum kiemeli annak fontosságát, hogy alkalmazzák a nemzeti akciótervet a terrorizmus ellen, 2019-et pedig olyan évvé nyilvánítja, amelyben meg kell szüntetni ezt a súlyos társadalmi problémát. A terrorizmus tavaly legalább 595 ember halálát okozta.

Magyar Kurír, Avvenire

, , , , , ,




Back to Top ↑